Irodalmi Szemle, 2015
2015/3 - VÉGSŐ DOLGOK - Ayhan Gökhan: Kelet-európai képek a tragédia láthatárán (Grendel Lajos Utazás a semmiféle című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
tZLESEK ES POFONOK A YHA N GOKHAN ICELET-EUROPAI KEPEK A TRAGEDIA LATHATARAN GRENDEL LADOS UTAZAS A SEMMI FEL£ CiMtj KOTETEROL Sotet, friss levegohdz alig juttato szoveg Grendel Lajos legujabb, Utazas a semmi fete cimu regenye. Nem veletlen hianyoljuk ezt a friss levegot. A huszadik szazadi kozep-kelet-europai tortenelem minden szuszt kiszoritott annak elszenvedoibol, elettelen, felhalott targyakkent hagyta maga mdgott a „barakkokban" nevelkedett nemzedekeket a '68-asoktol a rendszervaltokig bezarolag. A konyv a rendszervaltas ota eltelt idoszakrol nyilvanvalova valt osszes kiabrandultsag, a kijozanodott felismeres es a masok megteremtette sorsba valo beletorodes osszefoglalasa es komoly kritikaja annak a nem tul baratsagos helyzetnek, hogy az uj altemativak aligha teremtettek meg a megoldast a tovabblepeshez, s ezzel a hamis nosztalgia es az esetleges multidezes faradhatatlanul fennmaradt. Grendel konyve messzirol rokonithato a kortars lengyel iro, Andrzej Stasiuk Kilenc cimu regenyevel. Stasiuk konyveben Grendel muvehez hasonloan a rendszervaltas bukott, tulelesre berendezkedett, elethelyzetiikkel nem tul jo kapcsolatot apold figurai vetnek szamot a sorsukkal, es testi-lelki valdjukban kiszolgaltatottan tengodnek a mindennapok kihivasainak terhe alatt. Ugyanakkor a szazharminc oldalt alig meghaladd konyv tomdrsege, suritettsege es epitkezese paratlansagarol es egyedisegerol biztositja az olvasot, s valik szamara feledhetetlenne Grendel remekleseinek es szovegvezetesenek, magaba szippanto stilusanak hala. Betegseg, baleset tisztazatlan koriilmenyek kozott bekovetkezett halal szabdalja a regenyt es a regenyben megjeleno szereplok eleve nem konnyu eletet, hogy aztan a vegsd kiabrandultsag es lemondas tegyen pontot a tortenet, a tortentek vegere. Grendel konyvenek olvasasa kozben tobbszor Ferdinandy Gyorgy Egy masik elet cimu elbeszelese jutott eszembe viszonyitasi pontkent. Az elbeszeles narratora roviden elmeseli, mennyire tragikus, szomoru elete left volna, ha egy sorsddnto pillanatban nem az emigraciot valasztja. Emiatt vetodik fel bennem es nem hagy nyugton, hogy Grendel Lajos konyve a sejtes szintjen erezteti, furfangosan elenk idezi azt a nem tul baratsagos elkepzelest, miszerint a tragediak reg tulndttek a szemelyre szabottsag keretein, s ez a tragedia eleve nem eredeztethetd masbol, mint a kozepkelet-eurdpaisagunkbol. Mintha a kozep-kelet-europai eletnek a tragediak
