Irodalmi Szemle, 2015
2015/3 - VÉGSŐ DOLGOK - Kovács Flóra: Emlékezések Vida Gábor prózájában (tanulmány)
egy tortenet, mindig kezdet van, mindig a tortenet eleje, mert az ebben a fontos, hogy megint lehet, megint megtortenhet, nines meg vege semminek, ujra es ujra elofordul, eliink tehat, meg leteziink, egy kicsit"41), a Vivat, dsszes pezsgd!42 maganak a tortenet egeszenek az ujboli beemeleset viszi szinre, Az ereklye pedig mintha a Martin Buber Haszid tortenetekjeben43 feltuno tortenetkezelesre valo rajatszast mutatna az emlekezes es a tortenet sajatossagait szem elott tartva („nincs mar azota se papunk, se ereklyenk, csak egy tortenetiink [...]"44), mig a Jelenetek egy erdelyi filmbol45 az ismetlessel az elmeselhetetlenseg kerdeskoret applikalja.46 Az ismetlest Assmann a konnektiv strukturak lenyegi mozzanatanak tartja, s az altala teremtett felismerhetoseget hangsulyozza.47 Derrida Husserlertelmezeseben az ismetles kapcsan markans a mar emlitett idealitas, jobban mondva a „jelenlet formajanak idealitasa".48 A jelen iras szamara a reflexio ezzel valo osszekotese49 bir ervennyel kiilonoskeppen a megleponek mindsitheto Szabadsag a Weiszmolndrkanyarban cimu novellara fokuszalva. E novella szokatlansaga es ereje abban rejlik, hogy az alakok az „emlekezd szek" okan gondolnak a multra, illetve e szek okan gondolnak arra, hogy valaki iilhetett benne. A narrator ily modon majd a biciklinek a szekbol valo elemei miatt gondol a nore, aki mar tavol van tole. A nd emleke a bicikli miatt a ragondolassal emelodik be, vagyis a kerekpar igy a szek atirasa. Az emlekezo szek anyaga tehat az emlekezes atiro aktusat hordozza magaban. Valdszinusithetoleg a folyamat nem zarul le, amig csak letezik a „legaprobb szemeseje" a „szeknek" es a „biciklinek". Vida az atirast tehat prozaja lenyegi elemeve tette az emlekezes kerdeskorenek jatekba hozasaval. 41 Vida: Egy tavaszi tortenet eleje... 207-208. 42 Vida Gabor: Vivat, dsszes pezsgd! In ud: Nem szabad es nem kirdlyi... 75-97. 43 Buber, Martin: Haszid tortenetek. Racz Peter ford. Budapest, 2006, Atlantisz Konyvkiado. 44 Vida Gabor: Az ereklye. In ud: Nem szabad es nem kirdlyi... 120- 146., 145. 45 Vida Gabor: Jelenetek egy erdelyi filmbol. In ud: A ketely meg ahidba... 124-148. 46 Vidanal az ismetles problematikajanak beemelese a teoldgiai diskurzus jegyei tele is mutat. 47 „Minden konnektiv struktura alapelve az ismetles. Ez biztositja, hogy a cselekedetek lancolatai ne a vegtelenbe fussanak, hanem felismerheto mintakba rendezodjenek, egy kozos »kultura« azonosithatd mozzanataikent." Assmann: A kulturdlis emlekezet... 17. 48 „[v]aldjaban a jelenlet formajanak (Form) idealitasa maga implikalja, hogy az vegteleniil ismetelheto, hogy vissza-terese, mint ugyannak [sic] vissza-terese vegteleniil sziiksegszeru, es beleirodik a jelenbe mint olyanba". Derrida: A hang es a fenomen... 86. Vo. tovabba: uo. 15. 49 Uo. 86-87.
