Irodalmi Szemle, 2015

2015/3 - VÉGSŐ DOLGOK - Kovács Flóra: Emlékezések Vida Gábor prózájában (tanulmány)

vald fenykepre emlekezteti, amelyet pedig az apa nezegetett a fiu gyerekkoraban. Itt tehat az alak em­­lekeztet a fenykepre, s nem forditva: „csak egy feny­kepre emlekezik, amitol apa allandoan sdhajtozott, es ami olyan titokzatosnak hatott a hosszu, vegtelen­­nek tuno ratosnyai ejszakakon."28 A ketertelmuseg meghuzodik e reszletben, az viszont megallapitha­­to, hogy a fiu mindenkeppen csak a fenykepre emle­kezik. Ezt a fenykepet vitte egy alkalommal festo ba­­ratjahoz, hogy fesse meg rola az anyat, ugyanis azt hallotta, hogy a festmeny tobbet arul el mindig, mint egy fenykep. Bartha azonban csak Klaudiat tudja ab­­razolni, s ezt elfogadjak mindketten, meg alakftanak is a kepen Klaudiahoz viszonyitva, ha mar lgy sike­­riilt. A Steiner Izabellarol keszitett foto ellenben mar egyertelmuen az emlekeztetes es a tanusitas funk­­ciojat latja el, megallapithato belole, hogy letezett a lany (a konyv adott passzusa szerint remelhetoleg letezik is29). Ezt a jegyet az kepes tompitani, hogy egy almaban Lukacs a szemcsezettseget, vagyis az elmosddottsagot tarsitja a fenykephez;30 emellett az apjaval vald egyik beszelgetes alkalmaval a fenyke­­pek perspektivat kihasznalo jatekat, igy az atirast huzza ala.31 A hibas es helytelen atirast az Ahol az 6 lelke eppen csak emlitve a Chopin-etudok rossz eljat­­szasanal is felidezi.32 Az atiras/atrajzolas megjelenitese a regenyben az elmeselhetetlenseg, a megirhatatlansag kerdeskdre­­hez csatlakozik, amely az adott tortenelmi periodus­­ra, a szeretett masik szemelyre, a csaladot erintokre es a felejtes lehetetlensegere vonatkozik. Nem hagy­­hato figyelmen kiviil ellenben, hogy e regenyen ve­­gighuzodik az ironia (a humortol nem elvalaszthato modon). A „mi" nagyobb tagletszamu megkepzese nehezen johet igy letre.33 Ez Vida irasainak eseteben talan az ugynevezett realis kozosseghez vald vonzo­­das miatt tapasztalhato, amely esetben a kollektiv emlekezet ragaszkodasa a kulturalis egysegekhez, azok felelevenitese kozdssegmegtartd erokent is mukodhet. Elsosorban irodalmi muvek fel-feltune­­se, illetve Chopin szerzemenyeinek obskurus appli­­kalasa veheto ujra es ujra eszre. A Fakusz hdrom ma­­ganyossdga a Robinson-tortenet emlitesevel talan tul 28 Uo. 78. 29 Uo. 142. 30 Uo. 113. 31 Uo. 13. 32 A regenyrol irt recenziomat (reszleteit itt beemeltem) lasd a Szekelyfoldben [megjelenes elott]. 33 Vo. „A kultura konnektiv strukturaja egyuttal a tegna­­pot is hozzakapcsolja a mahoz, megpedig olyanforman, hogy meghatarozo elmenyeket es emlekeket formal es oriz meg, a tovahalado jelen horizontjan egy masik id6 kepeit es torte­­neteit is magaba zarja, igy kelt remenyeket es alapit emlekeket. A kulturanak ez az aspektusa a mitikus es a torteneti elbesze­­lesek alapja. Mind a normativ, mind a narrativ aspektus, mind az utasitas, mind az elbeszeles aspektusa hovatartozast, vagyis identitast szerez, lehetove teszi az egyen szamara, hogy »mi«-t mondjon. Ami az egyes indivi­­duumokat »mi«-ve kovacsolja, nem mas, mint a kozos tudas es onelkepzeles konnektiv struk­turaja, amely egyfelol kozos szabalyokra es ertekekre, mas­­felol a kozosen lakott mult em­­lekeire tamaszkodik." In Ass­­mann: A kulturalis emlekezet... I. m. 16-17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom