Irodalmi Szemle, 2015
2015/3 - VÉGSŐ DOLGOK - Kovács Flóra: Emlékezések Vida Gábor prózájában (tanulmány)
lekezes sajatossagait taglalva: „Csak a jelentosegteli multra emlekezunk, es csak az emlekezetben tartott mult telik el jelentoseggel. Az emlekezes a jelentessel felruhazas, a szemiotizalas aktusa. [...] Mindossze annyit kell a magunk szamara tisztaznunk, hogy az emlekezesnek semmi koze a tortenettudomanyhoz. Egy torteneszprofesszortol nem azt varjuk, hogy »megtdltse az emlekezetet, fogalmakat alakitson at es ertelmezze a multat«(64). Ez azonban mit sem valtoztat azon a tenyen, hogy ez a folyamat szunteleniil zajlik. Csakhogy erre nem a tortenesz, hanem a tarsadalmi emlekezet hivatott(65). Ez utobbi pedig a tortenesz mukodesevel ellentetben alapvetd antropologiai teny. A mult alaptortenetekre, vagyis mitoszokra fordftasarol van szo."20 Vida a mitoszok, fgy a hagyomany ujraertelmezeseben erdekelt. Ezt teszi az Ahol az o lelkeben es a Fakusz harom magam/ossagaban.21 Az elobbiben az atfras elesebb a megidezett periodus miatt, tovabba szembeotlo ennel a regenynel, hogy a szerzo az atfras technikajanak felfedesehez kepek, festmenyek, terkepek atrajzolasanak modszeret is segftsegiil hfvja. E sajatossagok feltarasa mogott maga az emlekezes, illetve az elmeselhetetlenseg huzodik. Az Ahol az o lelke Werner Sandora nem egyszer hangsulyozza, hogy terkepre csak annak van sziiksege, aki nem tudja az iranyt. A nehezseget azonban az okozza, hogy a terkepek elszenvedik az atfrast („de van olyan terkep, amelyen itt ered a Nilus egyik aga", „es berajzolt par tavat a terkepre"22), sot egy szelsoseges eset is letezik: felvetodik, hogy a terkepeket hasznalo egyik tudomany ugyancsak megvaltozhat elemi egysegeiben („aztan majd egyszer elindul haza, at a Nilus forrasvideken, at a Szaharan egeszen a Foldkozi-tengerig, hacsak meg nem valtozott azota a foldrajz egeszen"23). A terkepek atrajzolasanak felmerhetetlen kovetkezmenye, hogy mar a segitsegiikkel sem lehet megallapftani az egyen terbeli elhelyezkedeset. A Vida-regeny finoman, de nyilvanvalo modon a hataratrajzolasok individuumban valo lecsapodasait erzekelteti („Most itt mindenki menekiil, mert nem tudja, hova, ez a legrosszabb fajta menekiiles, amikor nines eldre meg nines hatra, de ugy van, fiam, hogy en ezt a Magyarorszagot kiteritett terkepnek latom, ha csak a szeme- 20 Assmann: A kulturalis emlekezet... I. m. 78-79. A 64. belidezet jeldles Assmann-nal: „M. Sturmer, vo. H. U. Wehler 1989." 21 Vida Gabor: Fakusz harom magdnyossaga. Budapest, 2005, Magveto. 22 Vida Gabor: Ahol az 6 lelke... I. m. 107., 110. 23 Uo. 123.
