Irodalmi Szemle, 2015
2015/3 - VÉGSŐ DOLGOK - Liszka József: Hintokában és másutt (naplójegyzetek)
tudtam volna itt venni, ha mar nem lennenek meg, vagy lenne helyiink a raktarozasra. Es idom az olvasasra. Persze. Ordogh Szilveszter Koponydk hegyenek nem tudtam ellenallni. Annak idejen husz forintert vehettem meg (most nyolcszazat taksalt), dedikalva is volt, de kdlcsonadtam egykori ujpalotai hazinenimnek, s azota nem lattam. Sem a konyvet, sem Hi nenit. Most latom, a rokonszenves antikvarius holgy egy kartyanaptart is belehelyezett az egyik kdnyvbe. Nos, Studium antikvarium az intezmeny bocsiiletes neve, az arvizi hajost abrazolo kep lathato rajta, es egy Szechenyi-idezet: „Akit magyarnak teremtett az Uristen es nem fogja partjat nemzetenek - nem derek ember." Hm. En nem gondolnam, hogy a magyarokat (vagy szlovakokat, nemeteket stb.) az Uristen teremtene. Ez belesziiletes egyreszt, persze, de egyeni elhatarozas, dontes kerdese is. A szerencses, ha az embemek elete soran nem kell mashogy hataroznia: az maradhat, aminek sziiletett. Viszont az ellenkezoje sem feltetleniil tragedia. *** Aminek meg nagyon oriilok, Szabo Magda: Megmaradt Szobotkanak cimu konyve. Mar regota meg szerettem volna szerezni, am ne kapkodjunk! Olvassunk olyan boszen, mint Heller Agnes, de ne kapkodva. Vegezziik ki eloszor is az Olvasonaplotl Mar nines sok hatra... *** (Mar itthon). Szoval ez a Heller Agnes igen meghozta az olvasni valo es napldfro kedvemet. A vonatban vegeztem vele, s rogton neki is estem Szobotkanak. Olvasasilag tehat jo nap volt ez a mai. A vonatban mar elraktam a laptopot, s nem volt kedvem ismet eloszedni, amikor a kovetkezo kep tarult a szemem ele. Valahol Budapest kiilteruleten, a sinek mellett ult egy pofa egy kiszuperalt nyugagyban, folotte a fak kozott kihuzott ponyva, hogy az esdtol vedje, es olvasott. Elso ranezesre mintha valamilyen udiilo lenne, de elegge eletszerutlen, hogy valaki azon a helyen, es esoben udidve olvasson. Hajlektalan volt az istenadta, s elgondoltam: eljon az ido, amikor mar csak ok fognak olvasni. Legalabbis konyvbdl. Ehhez nem kell villanyaram, nem kell semmilyen, megoly olcsd berendezes sem, csak egy, manapsag egyre konnyebben beszerezheto konyv. Csak egy konyv. 2014. 6. 25. (Thiersee-Kirchdorf) Kufstein kozeleben, egy panzioban toltjuk a mai ejszakat. Utkozben lenyegeben csak Salzburgban alltunk meg, tan ket orara. Rovid seta a varosban, konyvesboltok. Bemhardot kerestem, a Die Autobiographies, de nem jartam sikerrel. Egyebkent szinte minden muve kaphato, ugy latszik, a mai salzburgiak biiszkek ra (vagy eppenseggel iizletet latnak benne), arra, aki - irasai szerint - gyulolte ezt a varost. Nem tudom megitelni (bar Bernhard mindent es mindenkit gyulolt; attol tartok, emberkent nem lopta volna be magat a szivembe, irokent viszont nagyon), szoval nem tudom megitelni Salzburgot (szeretheto vagy gyulolhetd?), eloszor meg kellene ismernem.