Irodalmi Szemle, 2015
2015/3 - VÉGSŐ DOLGOK - Marno Hanna - Marno János: Az Apa, a Halál és a Lányka (levelek) / VÉGSŐ DOLGOK
VEGSO DOLGOK Ld. kecskemeti feneketlen kutba vettetesed alma. (Ezt szamon fogom kerni meg a Davidon, hogy ilyesmiket tett veled almodban!) De felre a komorsaggal. Dogloddm. Egy szamomra igen kedves leny irta tegnap, hogy szeretne meglatogatni, mire ejszaka ugy reagaltam, hogy dnmagammal is keriilom a talalkozast, nemhogy massal szivesen bamultatnam meg magam. Hozzatettem: tudok a vegtelen hiusagomrol, am ezt sem vagyok hajlando privat bunomnek tekinteni, tekintettel (szandekos szoismetles!) arra, hogy esetemben is a termeszet, vagy mindjart a puszta anyag kezdett el utalkozni magatol. S ezert jobbnak latja (!) eltuntetni magat, visszahuzodni dnmagaba maradektalanul, azaz - esetleg - megsemmisulni. Atmenetileg agy ala bujni. Nem bebujni az agyba, avval, hogy eltesszuk magunkat holnapra, hanem fekhelyunk ala fekiidni, ahonnan remulten pillanthatjuk meg hamarosan a bakancsokat vagy csizmakat. Hanem most mar eleg legyen! Fogjam vidamabbra. Miota az eszemet tudom, osztonosen vonakodtam a tiszta atszellemulestol (ezt a mondatkezdest mentenem a pusztulasbol), sejtve, hogy az nem mast jelent, mint a megsemmisiilest. Nos tehat, ha az anyag (ami utan a baratodek kutakodnak eppen Svajcban) legelemibb reszecskeje sem keriil meg, akkor okkal gondolhatjuk, hogy a gondolkodasunk, amely az erzeki benyomasainkat iparkodik ertelmezni, rendezni, archivalni stb., szabad idejeben dnmagaval is foglalatoskodik, azaz belogatja figyelmet a tulajdon feneketlen kutjaba. Es ha ezt a kutat a vertikalisbol atforditjuk a horizontalisba, akkor attol hokdlhetimk vissza, hogy a Mindensegit (!), ennek az alagutnak sehol sincsen vege, sehol az a termeszetfolotti fenyles, amirol annyi visszatero klinikai halott beszamolt mar. Azonban ugy erzem, meg igy sem vilagos, mire szeretnek kilyukadni. Meg igy sem eshet le az Olvasonknak, hogy a semmi toksotetje keriilt nalam kilatasba. Es nines az a rituale, ami ezt a horrort humanizalhatna (= konszolidalhatna). Es ahogy te visszaborzadsz annak a lehetosegetol is, hogy a szeretteid, akik erzelmileg evidencialitast biztosithatnak a megletednek, hoi nyugodtabb, hoi idegtepo tempoban amortizalodnak, erodalodnak, hogy ne mondjam, el-elszdrnyesiilnek, ugy en, mint aki ezen a remfazison mar epp tulestem, most frontalisan a sajat pofamon latom - kivul-beliil - ezt az „iteletvegrehajtast". Es ujra meg ujra elamulok, hogy fiatalon milyen eszelos gyonyoruseggel lehet enekelni errol az egesz pusztulasrol, ahogy Pilinszkyvel esett ez meg harmincegy vagy -ketevesen, hogy abban az Apokrifmesekoltemenyben micsoda erzeki-tudati gyonyorrel szolalnak meg az apokalipszis belso, mondhatni bio-orgonasipjai. Es erre gondolvan megertobben is viseltethetnek a giccsimaddk es giccsordk irant is. Hiszen ezek mind-mind az Apokrif-fele csoda morzsaiert, tormelekdarabkaiert kuncsorognak - eppenseggel magamat is rajtakaphatom nemelykor kozottiik. Kislanykent rajongtal a Twin Peaksert. Most Lynchre gondolvan, hajlok arra, hogy a legragyogobb fogasat a szereploi liliputigulliveri demonizalasaban lassam. Ugy tunik 6 most fel elottem, mint a posztmodernitas boszorkanykonyhajanak a sefje. (Ezt hizelkedesbol is mondom, hodolatkepp akkori fzlesed elott.) Engem pedig megehet a fene. Utolso morzsaimat raghatja eppen. Edes Lanykam!
