Irodalmi Szemle, 2015
2015/2 - BORBÉLY SZILÁRD - Szabó Lovas Emőke: Római kalandok, art-punk és londoni nimfák (Lanczkor Gábor Folyamisten című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
tZLfiSEK ES POFONOK annak szelsoseges hataraival egyiitt tapasztalhato meg igazan. A pornografia letepi a szex tarsadalmi, fizikai hatarait, a zaj ugyanezt teszi a zene hataraival, Gellei pedig a sajat es a hivatasa tarsadalmi kotottsegevel szamol le ezen ket kicsapongasa soran. Petemek hivjak Erosek fiat, s nem tudunk elszakadni a nev bibliai utalasatol. A fejezet vegen aztan Petert (a kosziklat) patak mossa s csiszolja hajdani, feltetelezett emberi vonasait simara. S mar mindegy is, volt-e emberi mivolta valaha. A masik negy fejezet sokkal szorosabban, helyenkent szinte jelenetszeruen kapcsolodik egymashoz. Esther, az Anarchitecture zenekar gitarosa nemi eroszak aldozata lesz a London Fields parkban, mikozben a kamerak ele rejtelyes kod uszik, tehat tamadojat nem tudjak felkutatni. A lany terhes lesz, es Indiaba utazik, ahol tuzvesz aldozatava valik. Ekozben Sagvari Laszlo, magyar emigrans ertelmisegi fiatalember Londonban a betontombdk altal bekebelezett patakokat, folydkat kutatja, amik a lathatatlansagbol szennyvizcsatomakent omlenek a Temzebe. Sagvari es Esther a lany egyiittesenek koncertjen talalkoznak es beszelgetnek, aztan nem talalkoznak tobbe. Sagvarinak viszont egy ejjel „kejesen intenziv" alma van. A London Fields setanyan, sajat alomkodeben kapja el a lanyt es eroszakolja meg. Ezek a fejezetek is megtalaljak a maguk zenejet: az Anarchitecture minimalart-punkjat es rural technojat reztalakkal valo kongatassal, hosszu, kitartott gitarhangokkal es rovid, harsany futamokkal. Es a Swanst, Michael Girat. Nem veletlen a Pasolini-utalas sem. Egyreszt nyiltan vallalt homoszexualitasaval kapcsolodik ide, romai vonatkozasaval es botranyaival, masreszt filmelmeletenek egyes visszakdszdno elemeivel. Pasolini szerint a film legkisebb egysege nem a beallitas vagy a kep maga, hanem az egyes kepeken megjeleno targyak. Bizonyos targyak kiilonbozo kulturakban azonos asszociaciokra adnak lehetoseget. Itt jon a kepbe Esther traumajellegu emlekezese a rokara a parkban, miutan eroszak aldozata lesz. Amig mi a jelenetet egy terfigyeld kamera nezopontjabdl latjuk, ketdimenzios arny- es fenyjatekkent, addig Esther szamara mindez a roka orra alatti arasznyi vercsik latvanyanak (es izenek) es a ragadozo tuhegyes fogainak szuperplanjava lesz. Es hogy mi tortenik veliink, olvasokkal, zeneben es regenyben? Tobzodunk mindketto virtuozitasaban, megprobaljuk megmaszni a bonyolult utalasrendszereket. Lanczkor Gabor konyve es zajzeneje munkara es dnmagunkkal valo szembenezesre kenyszerit benniinket. Arad belole az alomszeruseg es a miszticizmus, s mi, ennek az osi archaikus ritusnak a (talan) utolso tanui kenytelenek vagyunk szembenezni mindezzel. A mitoszok ketiranyu mozgasaval, amelynek az egyik oldala a felejtes, a masik az emlekezes. De nem terhetiink ki semmi elol, amit a Folyamisten szovege ad. Az osi mftosz csupan egeszeben elmondhato es tovabbadhato. Az egesz tortenetet vegigkiserik, szinte korbefolyjak a folyok. A Tisza, a Tevere, a Temze es a London modem valosaga alatti feltetelezett varazsvilag folyoi, nimfaikkal. Minden folyo egyben dromtelenseg, feledes, emlekezes, megtisztulas, vagy csupan csak az volna, ha megtalalnank, ha ihatnank vizebol, s akarcsak a gordgok Sztiixenek vizetol, kilenc evre veszitenenk el a hangunkat. S utana viszszaterhetnenk belso Oliimposzunkra.
