Irodalmi Szemle, 2015
2015/2 - BORBÉLY SZILÁRD - Száz Pál: „A Szó Halála: az Olvasás" (tanulmány) / BORBÉLY SZILÁRD
BORBELY SZILARD 39 „ Pentek este Isten hazabol hazajovet ket angyal kiseri az embert, a Jo angyala es a Rossz angyala. Es ha hazaba erkezve a pentek esti langot meggyujtva, asztalat megteritve, fekvohelyet megvetve talalja, megszolal a Jo angyala, mondvan: - Adja Isten, hogy lgy legyen a jovo szom baton is. Es a Rossz angyala kenytelen ramondani: - Ugy legyen! De ha nem talal otthonaban mindent rendben, a Rossz angyala szolal meg, mondvan: - Adja Isten, hogy igy legyen a jovo szombaton is. Es a Jo angyala kenytelen ramondani: - Ugy legyen!" Vo. http://www.halakhah.com/ shabbath/shabbath_l 19.html#l 19 a_2 (letoltve: 2015. 01.05.). 40 Melyet sajnos csak forditasban olvashattam. A kovetkezd kiadasokat hasznaltam: Kaplan, Aryeh: Szefer Jecird. 2006, Strategiakutato Intezet; Zohdr. Uri Asaf ford. Budapest, 2014, Atlantisz; Kaplan, Aryeh: Bahir. 2008, Malvern. 41 Eco, Umberto: A kabbalisztikus panszemiotika. In A tokeletes nyelv keresese. Budapest, 1998, Atlantisz. 39. es annak parbeszedet hasznalja fel szovegelemkent a szerzo egy masik elemmel, az Isten es a messias motivumaval otvozve, ami az eredetiben termeszetesen nines jelen.39 A felsorolt peldak altal erzekeltetett rendkivul bonyolult es osszetett transztextualis jelensegek, amelyek a szovegeket general] ak, az elemek es motivumok olyan nyitott, dinamikus strukturajat alakitjak ki, mint a kabbala sok hipotextusra, hosszu szoveghagyomanyra epiilo szent szovegei. A HSz nemesak azert mindsitheto kabbalisztikus munek, mert a kabbala motivumait hasznalja. A szerzo celja nem a rekonstrualas, hanem az ujjateremtes. Nem egy modem kabbalistaval allunk szemben, hanem egy koltovel, aki a kabbalisztikus (es egyeb) hagyomany elemeibol uj es autonom muvet hoz letre. Kutatasaim soran nem talaltam a kabbala irodalmabol szarmazo intertextust a HSz-ban, a kabbalahoz40 (es mas iranyzatokhoz kotheto) hipotextust viszont annal tobbet. A HSz szovegeit es a kabbalat ezen tul meg a szovegek transztextualis termeszete is osszekoti. Gerard Genette a transztextualitast „textualis transzcendencia"-kent jellemzi, bar maga figyelmeztet a szo „tisztan terminus technicus" jellegere (4.). A kabbalista, mikent a kolto is, a vilagot annak szovegszerusegeben ragadja meg, a jelolo es a jelentes kozotti viszonyt problematizalja, es az ertelmezesek vegtelensegevel szembesiti az olvasot. Nem veletlen, hogy a kabbala a posztmodern irodalomelmelet tele is megtalalta az utjat. Umberto Eco a kabbalat mint „a szent szoveg olvasasanak es ertelmezesenek modszerejtj" ertelmezi.41 A kabbala jellemzo olvasati modszereinek attekintese utan Abraham Abulafia, az extatikus kabbala megteremtdjenek munkassagat vizsgalva arra a kdvetkeztetesre jut, hogy „[A]z extatikus kabbala szerint a nyelv onallo univerzum, felepitese a valdsag szerkezetet tukrozi. Mar Alexandriai Philon is a Logoszhoz, az ideak vilagahoz probalta hasonlitani a Tora legmelyebb ertelmet. A platoni eszmek a haggadikus-midras irodalomra is hatottak: ez a Torat egyfajta vazlatnak tekintette, amelyet Isten a teremtes soran kovetett. Az drok Tora tehat maga
