Irodalmi Szemle, 2015
2015/2 - BORBÉLY SZILÁRD - Száz Pál: „A Szó Halála: az Olvasás" (tanulmány) / BORBÉLY SZILÁRD
BORBELY SZILARD kulturalis kodok (hipertextus), amelyek teljes szoveghagyomanyokra (hipotextus) vezethetok vissza. Ugyanezen jelek a korpusz egyeb szovegeiben mas vagy hasonld dsszefiiggesekben is megjelennek. A versek kozos motivumait ugyanakkor az egyes versek eseteben az intratextualitas szempontjabol is ertelmezhetjiik - A „Szombat Kiralyno" ket emlitese onidezes, de a „Szombat", „Sabesz", „Sabbat" es a „Sekhina" (a hagyomany szerint a Szombat Kiralynd az 6 manifesztacioja) mar csak a „Szombat Kiralynore" tett „on-alluzid".23 Hasonloan osszetett eset a Taub Eizik Szekvenciaja cimu vers, amelyhez ugyan nem mellekel jegyzetet a szerzo, a szoveg intertextuskent hasznositja a „cimszerepld" kozismert niggunja, a Szol a kakas mar... sorait es a dal tortenetet irja ujra (hypertextualitas) - mely szerint a kalloi egy magyar juhaszgyerektol vette a dalt, aki maga volt David kiraly.24 A versben ugyanakkor az enekben szereplo madar nyiltan a messiassal hasonul („a Messias, mint egy madar") - ez pedig mar a Szol a kakas eredeti szovegenek (hipotextus) hagyomanyos allegorikus ertelmezese, mely szerint a dal a messias eljovetelerol szol.25 Az intratextualitas kiilonos esetekent tarthatjuk szamon azt is, hogy a motivumot Borbely mas muveiben is felhasznalja.26 Ugyanez mondhato el a Chad Gadja, vagyis A godolye mesejerbl, amelynek szoveget Az olaszliszkai cimu dramajaban, illetve a HSz XVIII. verseben egy holokausztaldozatta valo gyerek szajaba adja a szerzo (intertextualitas). A szeder-esti talanyos haggadarol a Jegyzetekben (paratextualitas) nemcsak forrasmegjelolest, de nehany, a meserol kozolt alapinformaciot is olvashatunk. A vers a Kivonulds konyveben olvashato, az egyiptomi szabadulast (hipotextus) idezi meg a haggadameseles alkalmanak megfelelden. Tovabba az egyiptomi szolgasag es a halaltaborok, valamint a kisgyerek es a godolye kozott megkepzodd parhuzam miatt a godolye emlitese (meg ha a szo ivareretlen nosteny kecsket is jelent) mdgott az aldozati barany szerteagazo, zsido es kereszteny motivuma rejlik, s a kivonulas konyve mellett hipotextuskent a Deutero- Izajas szenvedo szolgajarol szolo negyedik dal (Iz 53) is megidezodik (ennek zsido es kereszteny ertelmezesevel a kesobbiekben meg talalkozunk). 23 Vo. Genette: i. m. 207. 24 Buber, Martin: Haszid tortenetek. Budapest, 2006, Atlantisz. 525-526.; Langer, Jiri: Kilenc kapu. 2000, Kalligram. 112-113. Patai Jozsef: A not as szent. In Lelkek es titkok. Mult es Jovo jubileumi kiadasa, e. n. 61-68. Vo. Szabolcsi Lajos: Magyar haszid tortenetek. Budapest, 1996, Makkabi Kiado. 21. A primaris haszid irodalomban a hipotextust Nigal, Gedalyah The Hasidic Tale c. motivumfeltard munkaja alapjan az 1910- ben Piotrkowban kiadott Eser tsahtsahot c. kdnyvben kell keresniink (Nigal, 46.). 25 A Szol a kakas mar szoveghagyomanyat Orlovszky Geza a valdszfnuleg a szerzo altal is ismert tanulmanyaban a regi magyar irodalomra vezette viszsza. „...a zsido hagyomanyban a hajnalt kialto szarnyas a messias himoke." [Micsoda madar. In Szemerkenyi Agnes (szerk.): Folklor es irodalom. (Folklor a magyar muvelodestdrtenetben 1]. Budapest, 2005, Akademiai. 47- 53. Ezzel elterden egy blogon (szerzoje nines feltiintetve) a dal melodiajat es szoveget is a kozepkori szefard pijutra vezette vissza az elemzo: http:// wangfolyo.blogspot.sk/2009/03/ mikor-lesz-az-mar.html 26 A dal a Mig alszik szivunk Jezuskdja szovegeben (43.), a dal sziiletesenek tortenetmotivuma pedig a Szol a kakas mar c. dramajaban talalhato (9-11.).
