Irodalmi Szemle, 2015
2015/2 - BORBÉLY SZILÁRD - Kukorelly Endre: A Szilárd A (vers) / BORBÉLY SZILÁRD
BORBELY SZILARD kocsihoz a Peter beiilt mellem a akkor kozolte velem hogy a hazakisernek es hogy a tizezer amit felajanlottam a nem elegendo meg egy tizessel meg kellene toldani a es hogy a mennyiben a ezt nem teszem akkor a eletem a legrosszabb dolga fog velem tortenni a es akkor is hogyha a eljar a szam. (Borbely Szilard: A tizezer. A ZsanettA) Egyszer irt A Memoria-partroi kritikat (az Alfold 1990. aprilisi szamaban jelent meg), nem emlekszem, mit, majd elolvasom. Ha en sem emlekszem ra, akkor senki. Arra emlekszem, hogy amikor megkerdeztem Meszaros Sanyitol, ki ez A Szilard A, azt mondta, okos. 26 eves. Okos volt. Aki fiatalabb naiad, mindig fiatal marad, A Szilard A fiatal marad. Sokszor talalkoztunk, ossze fogom szamolni, hanyszor. Nem olyan sokszor: olykor, veletleniil, elvetve, direkt. Szerveztek. Nagyjabol pont elegszer. Es az akkor ki volt toltve. Tobbnyire hallgatassal, nemi hat-igenezo motyogassal, sebes es elenk informaciocserevel, olyasmi volna mirol beszelniink, csak most epp rohanok, majd legkozelebb stb., ismeros, nem? Dehogynem. Egy alkalommal peldaul a Nyugati palyaudvar melletti posta elott, A koruton, akkor peldaul tenyleg rohant a vonathoz. Mindenesetre igyekezett, de az volt, hogy ha en akkor azt mondom neki, hogy Szilkokam, baszd meg, igyunk mar egy sort valahol, abban az izeben, akkor felhagyott volta A Szilard A felszeg igyekvesevel. De nem mondtam, mert en is kurvara igyekeztem valahova, fogalmam sines, hova, nyilvan egy irgalmatlanul fontos dolog utan. Az Oktogon iranyabol jott, en meg a metrobol, es egy darabig ugy beszelgettunk, hogy 6 allt a Podmaniczky felol, en a Nyugati felol, aztan valahogy helyet csereltiink, mint akik baromi lassan tancolnak egymassal, mar en alltam a Podmaniczky felol, es A Szilard A Nyugati felol. Olyan volt, mint mas zsenialis fiatalember, kiveve a depressziot. Depresszids atlagzseni. Vannak ranezesbol-zsenialis fickok, es olyanok,
