Irodalmi Szemle, 2015
2015/12 - KELETI MESÉK - Steinmacher Kornélia: Mágiába oltott történelem (Dragomán György Máglya című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
IZLESEK £S POFONOK a kozvetitojenek, ha tetszik, mediumanak szerepere. Azonban a tortenet „mediumakent" Emma nem mindentudo. A tortenet toredekessege Emma gyermeki mivoltabol, termeszetebol s abbol adodik, hogy ezekbe a sajatos viszonyokba csak ugy belecsoppen - hiszen mintegy burokban nevelkedett tel, noha a sziilei erintettseget valamilyen modon 6 is megtapasztalta. A tdredekesseget nemcsak a mindentudas vagy az objektiv tudositas lehetetlensege adja, hanem a mult rekonstrualasanak lehetetlensege, az „igazsag" viszonylagossaganak erzekeltetesere valo torekves is. A tortenetek befejezetlensege, az informacidk hianya hozzajarul a regeny sajatos atmoszferajanak kialakulasahoz, olykor ez azonban mar zavaro, logikai bukfencekkel parosulva nehol kizokkent a regeny vilagabol. A regeny masodIagos narratora a nagymama, a hozza kotheto elbeszeloi reszeknel Dragoman Gyorgy egy sajatos elbeszeloi technikat alkalmaz, az asszony ugyanis egyes szam masodik szemelyben meseli el tortenetet. Ennek a szokatlan elbeszeloi formanak az ervenyesiteset a nagymamaval tortent traumak s a multjahoz valo viszony teszi indokoltta: az elmeselt tortenetbol kiderul, hogy a nagymama csaladjat agyonlottek a nemetek, mert a terhes, zsidd szarmazasu baratnojet rejtegette a faskamraban. Ennek kovetkezteben az asszony megoriilt, mindent elfelejtett. Hosszu idon at elt az erdoben, majd egy elmegyogyintezetben, ahol megismerkedett egy ferfival, s noha mindkettojuket azert engedtek el, mert bezartak az intezetet, ez altal az ismeretseg altal a nagymama viszszanyerte az emlekezetet es ujra kepes lett az „dnalld" eletre. Ennek fenyeben az egyes szam masodik szemelyu elbeszeles hasznalata ertelmezheto egyfajta vedekezo mechanizmuskent, eltavolito gesztuskent is, amiben ott az emlekezes fajdalma es felelme, de egyben az ujrakezdes feltetele is. A multbeli esemenyek „hatrahagyasa" csak felig sikeres kiserlet - fokent a megerto ferj eroszakos halala utan -, masfajta vedekezesi mechanizmust is igenyel az eletben maradas: ekkent lehet tekinteni arra is, hogy a nagymama mindennapjainak a keretet, rendszeret a magikus ritusok hatarozzak meg. Ezek a magikus ritusok, melyek altal Emma is beavatodik, egyreszt olyan bubajok alkalmazasat jelentik, melyeknek a gyakorlasa nepi hiedelem-elbeszelesekben nem kotodik kizarolagosan a boszorkany alakjahoz. Egyarant jelentos szerepet toltenek be a mindennapokban es az emberi elet nagy fordulopontjain, s legfeljebb a roluk valo tudas szarmazik a boszorkanytol, de az is gyakran benne van a kollektiv koztudatban: ilyen a remalmok „eluzese" a kiteritett agynemuvel elvegzett ritus eseteben vagy a megetetes altali szerelmi kotesre tett javaslat a sutemenysiites koriili „bubaj" utan. Csak egy resziik tekintheto a boszorkany „kivaltsaganak", tehetd fiiggove kepessegeitol. Ezeknek a ritusoknak vagy esemenyeknek a leirasa tipusukbol eredoen is gyakran tullephet a befogado ingerkiiszoben, talan nem minden szandekoltsag nelkiil. Ebben az abszurditasban „talalkoznak", mosodnak ossze magikus esemenyek, ritusok es tortenelmi jelentosegu esemenyek, s azok kovetkezmenyeinek sorozata: amikor a nagymama atelte, ahogy
