Irodalmi Szemle, 2015
2015/12 - KELETI MESÉK - Sezai Karakoç: Mona Rosa (vers, Veres Erika fordítása) / KELETI MESÉK
KELETI MESEK Ne bamulj ily furan az egre Mily gyorsan repul az ido, Mona Estenkent madarak szallnak a fiigefara Kertem fugeire telepednek Nemelyik szine feher, masoke sarga O, ha engem lonenek meg valamelyik helyett Estenkent madarak szallnak a fiigefara Persze en megtalallak, Mona Rosa, teged A fiigerigok pillantasaban akar Vizpartrol nyild artatlan tekinteted Ures vitorlaba eletet tolto sugar Persze en megtalallak, Mona Rosa, teged Ne nezz ily kedvetleniil ram, Rosa Dalaimat meg sem hallgattad meg Nem akarmilyen lantra termett szivemben a nota Bar ugyis golyo enekli legszebbiket Ne nezz ily kedvetleniil ram, Rosa Hidd el vegre szavam, bevandorlok lanya Hallgass meg, hadd gyonjak valami szepet Hideg, kek a fajdalom, furcsa Koremtekeredve eget Hidd el vegre szavam, bevandorlok lanya Eso utan erik a kalasz Hizik a tiirelmes gyiimolcs napra nap Vegre szemembe nezhetnel talan S megerted, miert eltek a halottak Eso utan erik a kalasz Arany karkoto, felelemmel itatott bdr Valaszod lesi veres madartoll Egy toll, elzarva ejjel, nappal elol Egy pihe is kiadja lelket mosolyodtol Arany karkoto, felelemmel itatott bor Mona Rosa. Rozsak feketen, rozsak feheren Geyve rozsai, feher nyoszolya Ah, miattad megfulladva, verben Szarnyaszegett madar mosolya Mona Rosa. Rozsak feketen, rozsak feherben
