Irodalmi Szemle, 2015
2015/12 - KELETI MESÉK - Spät Eszter: Jezidi szájhagyomány: egy jezidi mítosz Feqir Hádzsi előadásában (mítosz- és himnuszszöveg kommentárral) Jezidik: egy szorongatott vallási kisebbség kilátásai (beszélgetés Spät Eszter vallástörténésszel) / KELETI MESÉK
lam tamadasat kovetden Nemetorszagba menekiilt qewwal (vagy akar qewwalok) kdzremukodesevel, az a fiatal generaciok szamara inkabb bir majd folklorisztikus, mint spiritualis jelentoseggel. ISZ: 2010-ben j elent meg Late Antique Motifs in Yezidi Oral Tradition cimu muve, melyben az dsszegyujtdtt jezidi szobeli folkloranyagokat a gnoszticizmus motivumaival veti ossze. Milyen eredmennyel jart az elemzes - milyen viszony all fenn a jezidi vallas es a gnosztikus iranyzatok kozott? Illetve mi az, amin most dolgozik? SE: Amikor elkezdtem dolgozni a PhD-temamon, a tezisem munkacime meg Jezidi szobeli hagyomany es a gnoszticizmus" volt. Munka kozben ebred tern ra, hogy a gnoszticizmussal vald kapcsolat, bar tagadhatatlan, nem ennyire linearis. Pontosabban nem ugy kell elkepzelni, hogy a jezidik a hajdani gnosztikusok, esetleg a szamos gnosztikus elemmel operald, szinten dualista vilagnezetet valid manicheusok egyenes agu leszarmazottai. Sokkal inkabb arrol van szo, hogy a keso okor Kozel-Keletenek vallasi vilagara nagy hatassal voltak a kiilonfele, ma gnosztikus newel illetett iranyzatok. Szamos gnosztikusmanicheus mitologiai elem beepiilt a regioban a nephitbe. Olyan irodalmi motivumok is voltak, amelyek egyarant megtalalhatoak a gnosztikus csoportok es az „ortodox" keresztenyek muveiben. Mind ezek a kozos keso okori elemek, mind a kifejezetten dualisztikus eredetu mitologiai motivumok tiileltek az iszlam hoditasat, es felbukkannak kozepkori szerzok leirasaiban kiilonbozo vallasi, etnikai csoportokkal kapcsolatban. A jezidi mitologia, ma ismert formajaban, ennek a kozos kozel keleti „kulturalis csomagnak" az (egyik) drokose. Pillanatnyi kutatasaim egesz masra iranyulnak, es a mult helyett inkabb a jelennel foglalkozom. Mivel az iraki jezidiket terepen csak en kutatom, ezert nem engedhetem meg magamnak, hogy csak egyetlen temara koncentraljak, hiszen az egyik kerdes osszefiigg a masikkal, es a legtobb kutatoval ellentetben en nem utalhatok masok altal irt szakirodalomra. Durvan felosztva ket nagyobb temaval foglalkozom: a jezidi identitas alakulasa az elmult evtizedekben es a jezidik szerepe a kurd mozgalomban, illetve a jezidi vallas napjainkban. Ez utdbbi tema magaban foglalja a szobeli hagyomany irott (vagy inkabb „kdnyves") vallassa alakulasat, a ritualis elet valtozasat, a tarsadalmi fejlemenyeket es a jezidi latok, josok reneszanszat az elmult evtizedben. Mint mondtam, ezek a temak gyakran szorosan kapcsolodnak egymashoz, hiszen a kiilonbozo politikai esemenyek (a kurdok es Bagdad kdzti belhaborii, az autondm kurd regio kiepitese vagy az Iszlam Allam tamadasa) es a modernizacio (a mara elteqedt kozoktatas, a modern media, a varosokba, illetve Nyugatra torteno elvandorlas) egyarant hat a jezidi elet kiilonbozo aspektusaira.
