Irodalmi Szemle, 2015

2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Garajszki Margit: Wilson szerint a világ (Robert Wilson 1914 című előadásáról) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

van a parhuzamos jelenetszerkesztes, az ellenpontozas, valamint egyfaj­­ta repetitiv jelleg, amely az eldadas legkisebb epitokovei, a gesztusok, a mozdulatok, valamint a nagyobb egy­­segek, a jelenetszerkesztes szintjen is megjelenik, es egyfajta korkdros, on­­magaba zart jelleget kdlcsdnoz az elo­­adasnak. A korkdrosseg a pragai Va­­roshaza oldalan talalhato iddmero szerkezetet, az Orlojt idezi. A szerep­­lok oramupontossaggal mozognak a szinpadon, mindenki a maga pa­ly ajan, szinte alig talalkoznak. Ha meg is allnak egy pillanatra, az ido lathatatlan keze megtekeri a kurblit, ujra felcsendiil a verklizene, es kez­­dodhet az egesz elorol. Az idotlen­­segbe merevedett, orok karakterekkel szemben a Sona Cervena altal meg­­szemelyesitett feher parokas, fekete ruhas Ido vegteleniil lassu leptekkel, kerlelhetetlenul halad elore es szem­­besiti a pillanat banalitasat az orok emberivel. Bar a kezeben levo feny­­kepezogep vakujanak villanofenye kimerevit egy-egy pillanatot az orok­­kevalosagnak, az ember halandosaga ellen nines ellenszer. A Wilson-univerzum eszkoztara­­val, formai jellemzoivel felvertezett eldadas fo jellemzoi: a mozdulatok, a gesztusok, a test dominanciaja, a szin­­padi kepek jateka, egy stilizalt, teat­­ralis, vegletekig muvi vilag megte­­remtese. Ez a fajta szinhazmuveszeti formanyelv ismeros, minden izeben wilsoni, semmiben sem mutat elte­­rest a korabbi rendezeseihez kepest. A wilsoni partitura egy gondosan, millimeterpontossaggal megrajzolt tervrajz - Wilson eredeti szakmaja szerint epitesz -, veletlenszeruseg­­rol szo sem lehet. Mertani alakzatok, le­­tisztult korvonalak, feny-amyek hatas, monokrom valosag. A szereplok gro­­teszk pozokba kimerevitett, karakteres, kiilonc alakok, onmaguk karikaturai: feher szinure mazolt, bohocmaszkot ide­­zo, erosen konturozott arcuk, jellegzetes parokaik, idotlen jelmezeik nem konkret szemelyek, hanem ember- es viselkedes­­tipusok felnagyitott megjeleniteset szol­­galjak. A szinpadi tortenesek oramusze­­rusege, a wilsoni probafolyamat soran begyakorolt groteszk automatizmusok - Eszenyi Eniko peldaul folyton, szin­te tikszeruen kioltogeti feketere mazolt nyelvet - szinte onkivuleti mozgashoz vezetnek. A testbeszed vegtelensegig is­­metelt elemekbol tevodik ossze, igy mar tudattalanul is mukodik. A szineszek a suritett mozgas nyelven szolnak a ne­­zokhoz, s teszik ezt remek dsszjatekban, nagy fegyelmezettseggel. Az 1914 alcime vagy mufaji meghata­­rozasa „kepeslap egy hanyatott korbol", bar talan pontosabb lenne a tobbes sza­­mu kepeslapok kifejezes, hiszen a darab lazan felfuzott kepek lancolata. A szinpa­di tortenesek a film osenek szamito nezo­­szekrenyt idezik, amely lehetove teszi a mozgokep megtekinteset: az egyes kepek egy ideig idoznek a szemunk elott, majd egy kovetkezo ugrik a helyiikre. Mintha egy fekete-feher nema burleszkfilm nezoi lennenJk. Ami a filmes technikakat illeti, Wilson a ra jellemzo vilagitastechnikan tul - kontraszthatas a szinek es a vilagi­­tas teren, a diszletek es az alakok ellen­­tetes szinekben ismetlodnek, korvonala­­zodnak - az 1914-ben meglepo modon konkret kepeket, sot mozgokepeket ve­­tit ki a vetitovaszonkent hasznalt hatso szinf alra, megketszerezve a filmes hatast. A hatterben feltuno korabeli felvetelek, IZLESEKES POFONOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom