Irodalmi Szemle, 2015

2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Kelemen Emese: Vészjósló kedvesség (Papp-Zakor Ilka Angyalvacsora című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

Kelemen Emese V G PAPP-ZAKOR ILKA ANGYALVACSORA CtMU KOTETEROL Papp-Zakor Ilka novellisztikaja egy mely, sotet, kicsit misztikus mesevi­­lagba vezet el benniinket, ahol a bizarr szereplok nem mindennapi tortenete­­ket meselnek el. A termeszet es a ter­­meszetellenes egymasba fonodasa adja a tortenetek gerincet, mindig nagyon szemelyesen mutatva be a masokhoz, a marginalis alakokhoz valo viszonyu­­last. A tarsadalom peremere szorult emberek szemszogebdl mesel, es egy pontig mindig elhissziik, hogy itt vala­­mi csoda fog tortenni. Csakhogy a var­­va vart varazslat sosem pozitiv ertelem­­ben tortenik meg. A kotet szerkezete tudatosan fel­­epitett, a baljos, kedveskedden induld torteneteket olvasva (ahogyan Petho Anita is irta a kritikajaban) egyre me­­lyebbre siillyedunk ebben a titokzatos vilagban, hogy a cimado, velemenyem szerint legsziirrealisabb novella utan lassan a realistabb vonalon haladjunk tovabb. Minden mondat nagyon pon­­tosan atgondolt, nincsenek felesleges tulmagyarazasok, minden szereplonek sajat, egyedi hangot kdlcsdnoz a szer­­zo, megis mindenhol felismerheto az froi kezjegy. Egy-ket tortenetet lesza­­mitva (Sakk, Edesanya konyvesszobaja, Venasszonyok nyard) a mondatok egy­­masra epiilese is celtudatos, konnye­­den gordiilnek elore a tortenesek. Ha­­tarozottan valasztja ki a szerzo, melyik elbeszelojenek allnak jol a rovidebb, tomorebb tomondatok, melyik narra­­tornak a terjengos, hosszura nyulo mo­­nologok. Mar az elso novellanal (Nagyapo Kesztyucskeje) erezhetjuk a kedvesseg veszjoslo jelenletet, a gyermeki becez­­getes mar az elejen balsejtelemmel tolti el az olvasot. Ezt be is igazolja a mor­bid nevvalasztas: az elbeszelot azert hivja a nagyapja Kesztyucskenek, mert a lany a csonka kezfejen piros kesz­­tyut hord. Ennel a tortenetnel is lathat­­juk, hogy Papp-Zakor Ilka a peremre szorult alakokkal szeret foglalkozni: vak artistaval (Helium), animalizalddo lannyal (Gyogyitok), hajlektalanokkal (Kaviar, Muzeum utca), dregekkel (Ven­asszonyok nyara, Anyuka). Mind olyan szereplo, akiket a tarsadalom kivet ma­­gabol, nem tudja befogadni, megerteni. Amit rendellenesnek tart a tobbseg, azt takargatni kell. Kesztyucsket sem sza­­bad meglatni az erdoben. „Ha elment a faluba, sohasem vitt magaval, es ha az erdoben setaltatott, mindig elbujtunk, ha idegeneket hallottam kozeledni. Nekem kellett figyelmeztetnem, mert o mar rosszul hallott. Persze idonkent kedvem lett volna bevarni a szembejd­­voket es beszedbe elegyedni veliik (ezt a kifejezest nagyapo egyik konyvebol tanultam, es nagyon megtetszett, eve­­kig terveztem, hogy majd egyszer be­szedbe elegyedek valakivel), de nem akartam megharagitani nagyapot, meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom