Irodalmi Szemle, 2015

2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Veres István: Fáradt eper (novella)

Ismerem oket, nem erdemes szolni nekik. Igazabol ez az egyetlen bajom veliik. A tobbi nem erdekel, meg foleg nem hallom. Harom eve ez megy, es meg mindig zavar, vagyis oszinten beismerhetem magamnak, hogy nem fogom megszokni, mert nem tudom, vagy mert nem lehet, vagy mas, nem ez a lenyeg. Tehetetlen vagyok, Krisztian, es szenvedek, ez van most. Onerobol nem tudok tovabblepni, ezert jottem hozzad. Mondjal valamit. Nem gondolom, hogy egyedi eset lenne az enyem, hiszen a vilag tele van szomszedokkal, ajtokkal, retardalt barmokkal, akik csapkodjak oket, meg egymast. Biztosan letezik mar egy hatasos lelektani hatas­­mechanizmus, amit kifejlesztettek, es klinikailag leteszteltek, amiota lelektan a le­­lektan. C. G. Jung, 6 biztosan kitalalt erre valamit, hisz olyan jo neve van, eloszor azt hittem, kinai szerzetes volt 6 is. Mondjal igent, Krisztian, kerlek. Igen? Most beszeljek a faradt eperrol? Jo, akkor a faradt eper. Kevesen ismerik, meg kevesebben merik bevallani. Rejtelyes egy valami pedig. Mert hat, kezdjuk ott, hogy mitol lehet mar faradt egy eper. A gyiimdlcs, ami egesz evben a vidam­­sagot kozvetiti felenk a kertbol, majus-juniusban pedig meg ize is van. A mag­­jat nem kell kikopni, es majdnem mindenki szereti. A romantikus filmekben is gyakran szerepeltetik, hiszen steril, nem kell vele semmit csinalni, jol nez ki, a tej­­szinhabbal pedig erzelmileg tulfutott szinkombinaciot alkot. Mi baja tehat ennek a faradt epernek, szomoru? Kimeriilt? Sokat utazott, amig atlatszd muanyag te­­gelyekbe csomagolva a polcokra keriilt, mert holland? Gazdasagilag bevandorolt, es ez megviselte? Tudom, persze, a hazai, oshonos eper is lehet kimeriilt vagy ideges, hiaba simogatjak az ostermelok. Ha sok az eso, meg is rohadhat, meg azon frisseben, a szaran, vagy megraghatjak a csigak, akik bosszanto modon ott vannak a kornyeken, mivel a teremto erre lehetoseget adott nekik nyilvan, ezzel pedig mi sajnos nem tudunk mit kezdeni... Itt alljunk meg? Alljunk. Most nezziik ugyaninnen az ajtdcsapkodast, szol koz­­be Krisztian, a fiatal eletvezetesi tanacsado, pszichologus, baratfele rokon, akihez az aggodo hozzatartozok kiildtek jo tanacsert, mert lattak, hogy tenyleg. Szoval mit szol ehhez Krisztian? Valami olyasmit, hogy a teremtes, ami ugye maga az elet forraskutja, meg minden, amit annak gondolunk, lehetoseget adott a szom­­szedoknak, hogy csapkodjak az ajtojukat, nyitja a sort Krisztian. Igazabol min­­denkinek lehetoseget adott, akinek ajtot, tehat nekiink is, mutat ra Krisztian. Ha a szomszedokra tudunk haragudni a csapkodas miatt, akkor Istent is szidhatjuk, vagy a teremtest, a csillagok allasat, barmit vagy barkit, a Gyiimdlcsolto Boldog­­asszonytol egeszen Latabar Kalmanig, hiszen ok is reszei annak a nagy vilagmin­­densegnek, ami ugye maga Isten, avat be a reszletekbe, persze nem ezekkel a sza­­vakkal, Krisztian. Nekik is lehet ugyanannyi kdziik a csapkodo szomszedokhoz, mint epp nekem, plane ha arra gondolok, hogy a szomszed sokkal gyakrabban latja peldaul az en faradt eper szinu nadragomat, mint Latabar Kalmant, magya­­razza tovabb Krisztian. Ami akar arra is stimulalhatja a szervezetet, hogy olyan anyagokat termeljen, amelyek ajtocsapkodasra osztonzik ot - zarja az ervelest Krisztian. Meg a gyerekeit, vagyis az oszton, haL istennek, oroklodik, teszem hoz­­za, hogy Krisztian is tanuljon valamit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom