Irodalmi Szemle, 2015
2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Hyross Ferenc: gyenge (vers)
H yross Ferenc GYENGE fent jegtablak, hasadnak, ahogy egy halantek tori oket, a halantek mdgotti testben has, csatos ajtajat kinyitva elesetten zorgo fekete sziv, szervecske. a padion arccsont, allkapocs, csempe. a csempen fagyott fiirdoviz, hideg van. kozben, ami tiikor lehet, tiikorre left, benne minden egi foszforeszcens es a mindenhato feketeseg. alaktalan piros karok, szavak, de nem szaj-szavak, sokkal inkabb egy iny hivogat, kerlel. lovakat ker, gepi-lenyeket, hirvivot, hogy itt tragedia tortent. a fogak tiirelmetlenek, de nem faznak, ha vacognanak, iitnek egymast, a lovak fejiikkei tarsaik nyakat, fujtatnak az ejszakat diihvel, hat csak tiirelmesek lehetnek. a tiikorben egy repiilo, rajta lany, a lanyon ruha, bugyi, melltarto, alszik. nyala csordul tarsa vallara. a masik nem alhat, o is a lovakra gondol, de masik kontextusban, masik vilagban. egy fiirdoszobaban karolja at egy hatalmas fekete megtort nyakat. szajukbol kozos para valik gozze, vegletekig egyszeru kodde. a gep innen nezve minden csillagnal kisebb, de mint egy hegylanc, osszessegeben tokeletes. a tragedia igy csak zaj lehet, koppanas, egy teli varosban, aztan a csend, ahogy ujjad vegighuzod a megfagyott 16 sorenyen. inye verzik, szeme ker: hideg vagyok es gyenge, oltsd belem a lelket.
