Irodalmi Szemle, 2015

2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Séllei Nóra: Kutyaszimat és a viktoriánus kultúra rétegei (tanulmány) / KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK

KUTYASZOVEGEK, SZOVEGKUTYAK kulturalis-irodalmi hagyomany, amelybol ijesztoen nem lehet kilepni (nem csoda tehat a kutya vicces za­­varodottsaga es az „ertelmezesi kiserleteibol" faka­­do humor), ugyanakkor megis ertelmezni kell, es ki kell hozza alakitani valamifele viszonyulast, mikoz­­ben a kulturalis tiikorbe nezes magat a tiikorbe ne­­zot is visszatiikrozi: „S a remiiletek remiilete: Flush hirtelen egy kutyat pillantott meg, amint csillogo szemmel, lihego nyelvvel, feloldalt allva, egyenesen rabamul a fal egy hasadekabol. Flush rdkonyodve megtorpant. Flush eltelt felelemmel, es elorelepett" (19.). S bar egyszerre remiszto es vicces, felelmetes es tulzo ez a visszatiikrozes, Flush (es a Flush) attol meg - vagy annal inkabb - nem kevesebbet vallal magara, mint hogy mikozben a kutya latas- (de foleg szaglas-)modjat alkalmazva ebbol a defamiliarizalt pozicidbol artatlanul-humorosan, de inkabb „vicc"­­esen vegigvezeti az olvasot a viktorianus kultura te­­rein es elfe(le)dett melyretegein, kialakitja egy olyan kritikai pozicio lehetoseget, mely egyszerre van tu­­databan a kultura elkeriilhetetlen kozvetitettsege­­nek, medialitasanak, (ot, tiz vagy vegtelen szamu, metaforikus ertelemben vett „kdlto" altali) tiikro­­zottsegenek, de lehetoseget ad a tavolsagtartasra, az ertelmezesre, a kulturalis emlekezet ertelmezes re­ven megvalosuld folyamatara is. A Flush, akarmeny­­nyire artatlannak tun j on is, nem kevesebbet tesz, mint hogy feltarja a kulturalis orokseg lefedettseget es retegzettseget, emlekeztet arra, hogy nem lehet fedotortenetekkel teljesen elfedni a kulturalis tu­­dattalant vagy a tabukent kimondhatatlant, de arra is, hogy nem lehet kilepni a tortenelmi-kulturalis­­irodalmi diszkurzusrendszerbol, egyreszt mert ezeket nem lehet jo viktorianusok modjara szepen elvalasztva kategorizalni, masreszt pedig mert min­­den fogalmunk ennek a diszkurzivitasnak az ered­­menye. Nem lehet tehat kilepni belole, nem lehet magunk mdgott hagyni - legfeljebb ujraertelmezni, uj viszonyt kialakitani, meg azon az aron is, ha az eredmeny egy olyan „orrszog", amelybol a legfino­­mabb kolni sem tunik annyira illatosnak. Marpedig Flush szamara a viktorianus kolni igencsak orrfa­­csaro, a puha szonyegekkel lefedett, kenyelmes szo­­babelso szinte majdnem olyan borton, mint amikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom