Irodalmi Szemle, 2015
2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Séllei Nóra: Kutyaszimat és a viktoriánus kultúra rétegei (tanulmány) / KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK
SEllei Nora KUTYASZIMAT ES A VIKTORIANUS KULTURA RETEGEI (VIRGINIA WOOLF: FLUSH)1 irginia Woolf 1933-ban megjelent kisregenye egy „irodalmi" kutyanak, Flushnak a nem is egeszen fiktiv eletrajza, hiszen Flush Elizabeth Barrettnek, a - kesobb, eppen a Flush cselekmenye altal megjelenitett idoszakban Elizabeth Barrett Browningga valo, a viktorianus korban igen ismert, elismert (es az elmult evtizedekben ismet felfedezett) - kdltononek a kutyaja volt. Az „eletrajz", avagy eletrajzparodia a tortenet, a nezopont, a narrativa fiktiv elemein kiviil komoly filologiai kutatomunkan, torteneti forrasokon alapul: Elizabeth Barrett levelezesen es naplobejegyzesein, melyekbol elvetve idez is a szoveg. A Flush cselekmenye azt az idoszakot idezi meg, amikor Elizabeth Barrett alig tudta elhagyni a szobajat is az ot tizendt eves kora ota gyotro kronikus betegsege miatt, ugyanakkor azonban igen termekeny es sikeres alkotoi korszakat elte. 1844-es Poems (Versek) cimu kotetet olvasva kezdtek levelezni, majd talalkozgatni a nala hat evvel fiatalabb, akkor meg nem ismert, kesobb szinten sikeres kolto Robert Browninggal, akivel egymasba szerettek, majd titokban, a csalad tudta nelkiil, osszehazasodtak, azutan pedig meg is szoktek Elizabeth Barrett szigoruan viktorianus, a pater familias kepzetet eletre keltd apjanak hazabol, es meg sem alltak Firenzeig, ahova Flusht is magukkal vittek. Virginia Woolf kisregenye - az eletrajz mufaji kovetelmenyeit betartva - Flush Firenzeben bekovetkezo halalaval er veget (ahol egyebkent Elizabeth Barrett Browning is meghalt 1861-ben). Ezek az irodalomtorteneti erdekessegek onmagukban is kiilonleges kutyas szovegge teszik 1 Ez a tanulmany egy korabbi iras lerdviditett es tematikusan is atdolgozott valtozata: Vdltozatok a viktorianus fedotortenetre: Flush, in: Sellei Nora: A masik Woolf: Kulturdlis (dn)reflexivitds Virginia Woolf harmincas evekbeli szovegeiben. Debrecen, 2012, Debreceni Egyetemi Kiado. 127 -180.
