Irodalmi Szemle, 2014

2014/1 - KULTÚRA ÉS EVOLÚCIÓ - Mayer Kitti: Egy kék hajszárítóról, avagy mi köze a designnak az evolúcióhoz? (esszé)

kát.”1 De talán a XX. századot is joggal nevezték a műanyagok korszakának, hiszen a századelőn, illetve a XIX. század végén a természetes alapú műanyagok kerültek előtérbe (gumi, műselyem, műszaru stb.), a második világháborút követően azonban a szintetikus műanyagok váltak népszerűvé. Hogy milyen anyagról nevezhetnénk el a XXI. századot, azt döntse el mindenki maga. A mai digitális világban, ahol lájkokkal fejezzük ki, mennyire tetszik a szomszéd új kerti zuhanyzója, talán értelmetlen is volna kézzelfogható matériára gondolni.

Az anyaghasználat csak egyetlen aspektus a tárgyak „fejlődéstörténetét” illetően. A különféle találmányok, eszközök feltalálása nem csupán a technika fejlődését jelzi: használati tárgyaink ugyanis hiteles kordokumentumként is felfoghatók. Az űrverseny, mely a hidegháborús ellenfelek között folyt, nemcsak a sztratoszférában zajlott, hanem a háztartásokban is. Megfigyelhető ugyanis, hogy az akkoriban piacra kerülő háztartási gépek - amerikai és szovjet földön egyaránt - hasonló kialakításúak voltak. Az amerikai Hoover cég például egy légpárnákon közlekedő, gömb alakú porszívóval állt elő (egy ilyen porszívót láthatunk Richard Hamilton híres pop-art kollázsán, mely 1956-ban készült), a szovjetek pedig szputnyikra emlékeztető krémkávéfőző gépet és „Rakéta” elnevezésű porszívót bocsátottak a háziasszonyok rendelkezésére.

A hétköznapi ember általában nem mutat túlzott érdeklődést az evolúció nagybetűs folyamatai iránt, mégis, ha valami

KULTÚRA ÉS EVOLÚCIÓ

igazán megnyugtató válaszra vágyik egy kérdéssel kapcsolatban, akkor bizony az evolúcióhoz menekül. Ez a kérdés vonatkozhat bármire: az anorexiától kezdve a homoszexualitáson át egészen addig, hogy a nők pletykássága evolúciósán megalapozott-e vagy sem. Az evolúciótól azt várjuk el, hogy magyarázatot adjon olyan jelenségekre, amelyekre másképp nem tudunk vagy nem akarunk választ találni.

A designnal kapcsolatban is felmerülnek evolúciós miértek. Például: miért vonzódunk a tiszta, átlátszó felületekhez, vagy miért kedveljük az egyszerű, szimmetrikus tárgyakat? Egyes nézetek szerint az áttetsző felületek azért csábítóak a számunkra, mert a vizet juttatják eszünkbe: ugyanis az ember közvetlen rokona, a Kelet-Afrikában élő bonobó csimpánz maga is vízközeiben élt. A szimmetria pedig legtöbbször egyet jelent az egységgel, a harmóniával. „Az egyszerűség és a szépség együtt jár a szimmetriával, amely nemcsak a mesterségesen kialakított környezetünkben van jelen univerzális törvényként, hanem az élet vezérlőelve is.”2

Többek között az egyszerűség elve vezérelte a Braun hajszárító megalkotóját, Dieter Ramst is (bár kétlem, hogy ezt bármilyen összefüggésbe hozta volna az evolúcióval). Max Braun 1921-ben alapított gyárat Frankfurt am Main városában, ahol eleinte rádióalkatrészek, majd rádiók készültek. Rams 1955-ben csatlakozott a Braunhoz, neve azóta is egyet jelent a funkcionalista designnal. A funkcionalizmus sokkal inkább egy tervezői szemléletet, mintsem stílusirányzatot takar, már

1 Csíkszentmihályi Mihály - Eugene Halton: Tár- 1 Crozier, Ray: Pszichológia és design. Budapest,

gyaink tükrében. Budapest, 2011, Libri Kiadó. 12. 2001, Nemzeti Tankönyvkiadó. 34.

43