Irodalmi Szemle, 2014

2014/10 - Kittler, Friedrich, A.: Drakula öröksége 2. (tanulmány, Benkő Krisztián fordítása)

3 Lacan, Jacques: Le séminaire, livre XX: Encore. Párizs, 1975. 69.

4 McNally, Raymond T. - Florescu, Radu: In search of Dracula: a true history of Dracula und vampire legends. New York, 1972. 162.

5 Lacan, Jacques: Télévision. Párizs, 1973. 30

támadnak, mintha mély, zöld vízbe süllyedt volna, és a fülébe búgó ének visszhangja megfojtaná. A Demeter jelölő a hisztérikus nő hosszú, fekete fallosz iránti vágyát teljesíti be.3 De mivel a hisztérikus diskurzusból csak az számít, amit más diskurzusok leírnak belőle, Lucy óceáni érzései újra eltűnnek az aktákból. Az illetékes, vagyis tudományos diskurzus számára csak a kórosan magas vérveszteség és a nyakon mindig ugyanott lévő két harapásnyom állapítható meg - a precízen beállított írógép támadásaként. Mindkét lányt felfedezte Dr. Seward, a fiatal, sikeres pszichiáter, aki hiába udvarolt Lucynek, most az ágyában a kezelt szerető helyett vágyaival találkozik, és a lányt alig meri megvizsgálni. Ahol a Kelet Ura uralkodik, ott más férfinek nincs esélye, még egyetlen ismerkedésre sem. Dr. Seward annyira kevéssé tudja Lucy hisztériás vérszegénységét megérteni, hogy inkább maga menekül a visszautasítás elől a tudományos munkába, a médiatechnikai újdonságokba és a C2HC130.H20 világába.

Dr Seward nem Lucy neurózisától, hanem saját férfiúi elzártsága miatt kerül mindig fogságba, amikor klóros álmaiból felébred. Egy fonográf viasz hengerére - aminek mindössze három éve, 1890-ben kezdődött a sorozat- gyártása4 - feldiktálja Renfield esetének teljes és kimerítő kortörténetét. Mindenestre ez a pszichotikus diskurzus, ellentétben Seward szerelmének tárgyáéval, legalább minden szempontból logikus. Azzal, hogy Renfield megeszi a legyeket, amivel a verebek táplálkoznak, azokat pedig egy cica, „egy kis, aranyos, hajlékony cica” falja föl, és hogy végül ő maga is jóllakjon - Renfield mottója: „a vér az élet” -, zoofágiai táplálékláncon dolgozik. A fonográf megköny- nyíti a beszédet és az írást az óceáni érzelmek dallamától szenvedő fülnek. Biztos, hogy ez a zoofágia az egyetlen magyarázat, így kapcsolódnak ide Renfield testének olyan szervei, mint a száj és a gyomor, ezért határozzák meg ezek a pszichotikus diskurzust, bármiféle más diskurzus hiányában.5 De végül a pszichiáter nem tudja, mire használja a száját, amikor Lucy minden szerelmi vallomását egy Godalming nevű lordnak címezi. Úgy tűnik, az Apa-Neve még mindig olyan erős, hogy a lenézett pszichiáter szája továbbra is csupán a technikai reprodukció őrültsége marad. Seward folyton Renfield hallucinációi közben beszél a fonográfjába. A beszéd, mint mindig, halhatatlan lesz.