Irodalmi Szemle, 2014
2014/1 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Benkő Krisztián: Proletárdiktatúra, avantgárd, Trianon (Szombathy Bálint Dada-tsúszda című kötetéről)
12 Tormay Cécile írói munkásságának 2011-2012-ben megindult erőteljes rehabilitációja hatására, nagyrészt e sorok szerzőjének egyetlen mondatos megállapítását alapul véve („Bár Kassákról Tormay egy helyütt meglehetősen sommás előítélettel nyilatkozik, a költő Plakát című avantgárd költeményének » A házak bő garattal öblítik a csendet« sorában maga is él a szájjal ellátott ház antropomorf- izmusával” - Benkő Krisztián: Propaganda, dokumentarizmus, esztétikum [Tormay Cécile: Bujdosó könyv]), in Kollarits Krisztina [szerk.]: „Nem csuka magam terhét hordom”. Tormay Cécile és a Napkelet. Budapest, 2013, Orpheusz. 111.) új irányokat vett a főműnek nevezhető Bujdosó könyv recepciója: ebbe a vonulatba sorolható György Imre Nacionalizmus az avantgárd nyelvén. Tormay Cécile és Kassák Lajos című tanulmánya (in ujnatilus.info, 2012. október) és Szolláth Dávid előadása az MTA A nemzeti konzervativizmus irodalomszemlélete című konferenciáján (erről 1. Kassai Zsigmond: Konzervatív írók, akik valójában avantgárdok. In litera.hu, 2012. november). Szombathy regényének magyar szereplői esetében azonban valószínűleg találóbb lenne az „avantgárd a nacionalizmus nyelvén” kifejezés. 13 Kassák Lajos: Válogatott versek. Szerk: Lator László. Budapest, 1995, Unikornis. 44.; vö. Benkő Krisztián: A véres költő (Széljegyzetek Kosztolányi Dezső és Takács László Nérójához). Kalligram, 2013/1.90-94. 14 Angyalosi Gergely: Kassák Lajos és Lukács György viszonya. Irodalomtörténeti Közlemények, 1987/4. 467., 469. 15 Kassák Lajos - Pán Imre: Izmusok. A modern művészeti irányok története. Budapest, 2003, Napvilág. 17. A regényben egyszer-kétszer szóba kerül Kassák Lajos is. René Cervel és Tszúszó beszélgetés közben említik egyszer a két korábbi magyar vándort, Kassákot és Szittya Emilt, akik kínos körülmények közt megjárták Párizst (ennek az akciónak állított maradandó emléket Kassák A ló meghal, a madarak kirepülnek című hosszúversében). Hogy Kassák Lajos részese volt a magyarországi proletárdiktatúra működtetésének, azt nehéz lenne vitatni.12 De köztudomásúlag maga is felvidéki születésű költő volt, akárcsak a regény fiktív szereplője, Tsúszó, tehát nagy valószínűséggel nem hagyta hidegen a trianoni békeszerződés - mellesleg már 1920-ban, egyik legzseniálisabb versében, a Hatodik számozott költeményé ben ilyen részletek olvashatóak: „éljenek a derék hímvesszők éljen éljen Néró valami grandiózust akart szemünkre köpni a római éjszakával [...] zsidók sárga foltja beleesett a pápa teás findzsájába”.13 Angyalosi Gergely dolgozta föl talán legtárgyilago- sabban a ’80-as évek végén a Kassák Lajos és Lukács György közötti gyűlölködést. Lukács végkövetkeztetése az volt, hogy Kassáknak bármi köze is lett volna a proletárforradalomhoz, pusztán „optikai csalódás [...] [ajddig önállóskodott, amíg sehová sem tartozó, mindenek fölött álló egyénné lett”.14 Az izmusok történetében Kassák - ez különösen fontos -, amikor felállított egy kategóriarendszert a különböző történeti irányzatok viszonyrendszerérői, akkor a dadaizmust a futurizmussal - melyeknek semmi köze nem volt a szürrealizmushoz - egy csoportba sorolta.15 Mindazonáltal Földényi F. László éleslátóan fogalmazta meg már idézett esszéjében, hogy a dadaizmus egyszerre volt „elfajzott művészet” (entartete Kunst) a Harmadik Birodalomban, és nihilista, a proletariátus számára érthetetlen zagyvaság a szélsőbaloldali kurzus szemében: „A többség persze nem szerette a Dadát. Sokan kifejezetten gyűlölték, szitokszóként használták. Lukács György a barbárság jelének tartotta, csakúgy, mint Walter Benjamin vagy Goebbels vagy Zsdanov vagy Hitler [...] A rendet féltették valamennyien a dadais-