Irodalmi Szemle, 2014
2014/10 - KÉP/SZÖVEG - Szabó Lovas Emőke: „...valaki, akit önmagomban figyeltem...” ( tanulmány)
КНР/SZÖVEG másra, az Emlékiratok könyve és ekphraszisza, bipoláris szerkezetével érvényes dialógust folytat saját magával. Az ábrázolás szintjén a regény legfontosabb kérdéseire fókuszál, a retorika és poétika szintjén pedig szövegtestként simul a képtestre, ahogy Melchior teste simul a névtelen elbeszélő testére .8 * Bazsányi Sándor: Szó-kép-tér. In uő: „...testének temploma...” Miskolc, 2010, Műút könyvek. 273. 9 Balassa Péter: Nádas Péter. Pozsony, 1997, Kalligram. 373. 10 Vö. Vincze Gabriella: i. m. 212. Nádas Péter faliképleírása mind a regény részeként, mind pedig önmagában megállja a helyét. Egy itáliai antik kép másolatára való emlékezés tanúi leszünk. A képen egy férfialak és három nimfa nézi egymást, és a később pontos metaforaként nagy jelentőséggel bíró dantei erdőt vagy éppen az átláthatatlan hagyományt, mindegyikük mást, nem beteljesíthető pillantással. Az antik jelenet megfeleléseképpen az elbeszélő viszont egy utcai esemény szemlélőjévé válik: egy hentessegéd eltűnik a bolt mélyén három nővel, a mester feleségével és leányaival. Ez a momentum indítja el a mű beszédét saját magáról, állít magának tükröt, mégpedig a „tükrök végső tükrét ”.9 Bonyolult szerkezetében előre- s visszahajlik, azonosul és megkísérli a szabadulást, teszi ezt egyre inkább széttöredező mondataiban. Itt vetődik fel a hermaphroditizmus, a nemtelenség és a nemeken túliság, mint az egység megtalálásának, a kettősségtől való szabadulásnak az eszköze. Az Egy antik faliképre című fejezet rögtön az elején, nem csupán a hangsúlyok helyét illetően ad pontos irányokat az olvasónak, hanem a saját eredetiségének problémáját is felveti. A leírt műalkotás maga is másolat, tehát a kép eredetije és másolata, illetve másolatának szavakkal leírt változata közötti feloldhatatlan feszültségre vonatkoztat, bonyolult tükörszerkezetével „utánozza, hogy utánoz”.10 A falikép-szöveg egy másik fontos momentuma éppen a megismerés folyamatának időbeli ábrázolása. Ha helyt adunk Max Imdahl elméletének a kép narratív tulajdonságáról, miszerint a piktúra igenis rendelkezhet időbeliséggel, és egy momentumban több idődimenziót is képes kifejezni, akkor valóban megtörténhet, hogy fa31
