Irodalmi Szemle, 2014

2014/10 - KÉP/SZÖVEG - Zsámboky János: A bőségben kevesebb a vétek; Semmi se maradéktalanul tökéletes; A Poétika; A szorgalom korrigálja a természetet (versek, Csehy Zoltán fordításai)

KÉP/SZÖVEG

>

ZSÁMBOKY JÁNOS1

A BŐSÉGBEN KEVESEBB A VÉTEK

R.ókakölyök lompos farkával söpri a port föl.

„Nem húz ekkora súly?” - szól a majom s vigyorog. „Ezzel a hátsómat fedem el - szólt vissza a róka mért mutogassam, mondd, ronda, pucér fenekem?” Színigazat mondott: mert százszor jobb, ha a bőség ékít, mint ha hiány meztelenít, csupaszít.

Kisebb vétek az eltékozlásnál a fukarság,

mert hasznunkra lehet olykor a sok nagyon is.

SEMMI SE MARADÉKTALANUL TÖKÉLETES

Szárnyas sárkánykígyót űz el az íbisz a partról, s egy baziliszkusz bújt már a tojásból elő.

Ezt táplálta Egyiptom, hogy megvédje a népet bősz etiópoktól, s űzze el így a halált.

Semmi örök nincsen, csorbítatlan gyönyörűség: mert ami itt használ, ártani készül amott.

Sőt: ha időlegesen gyógyírt is lelni a bajra, óvó ölből tör újra elő a nagyobb.

Üdv csak az égben van, nincs semmi örök sem a földön, nem múló kikelet ontja a bájait ott!

1 Zsámboky János (1531-1584), illetve Johannes Sambucus Nagyszombatban született: költő, filológus, történész, könyv- és régiséggyűjtő, orvos volt, s mára a magyarországi és az egyetemes humanista irodalom egyik meghatározó klasszikusa lett. Huszonkét évig járta Európa rangos egyetemeit és felkereste a kor legkitűnőbb tanárait (Bécs, Lipcse, Wittenberg, Ingolstadt, Strassburg, Párizs, Róma stb.). Sok műfajban alkotott: írt költészet- és retorikaelméleti traktátust, nyelvelméleti, orvostörténeti és bölcseleti munkát, dialógust Cicero imitálásáról, verseket, latin prózára fordította Tinódi verses históriáit, több görög szerzőt ültetett át latinra, II. Miksa udvari orvosa és történetírója volt. Több mint ötven nyomtatott munkát publikált: ezek java része szövegkiadás. Legnagyobb, nemzetközi sikerét emblémáskönyve aratta: a kötet öt kiadást is megért, s nagyon korán megjelent holland, francia és részleges angol fordítása is. Ez utóbbit Shakespeare is használta. Első versei Xenophón-kiadásának és latin fordításának függelékében jelentek meg nyomtatásban Könnyed csevegések címmel 1552-ben Bázelban. Poemata qaedam című kötete már Padovában látott napvilágot 1555-ben: e kötet főként epigrammákat tartalmaz. Az Emblemata 1579-ben látott először napvilágot Antwerpenben, és azonnal bestseller lett: a kötet hasonmás kiadásban is hozzáférhető.

13