Irodalmi Szemle, 2014
2014/9 - BESTIÁRIUM - Sütő Zsuzsa: Posztmodern bestiárium Flaubert-re szabva (tanulmány)
Sütő Zsuzsa В ESTIÁRI UM POSZTMODERN BESTIÁRIUM FLAUBERT-RE szabva A posztmodern művészet meghatározásához több kritikai tábor is hozzájárult. A posztmarxisták például a posztmodern fogalmát politikai és ideológiai kontextusba helyezték. Egyik képviselőjük, Fredric Jameson a posztmodernt a huszadik század második felének jelenségeként határozza meg, mint a posztkapitalista fogyasztói társadalom kultúrájának elengedhetetlen következményét. Ugyanakkor Jean-François Lyotard, egy másik képviselője e tábornak, a posztmodern fogalmát a metanarratívákkal szembeni bizalmatlanságként fogja fel. Véleménye szerint vége az abszolút konszenzusoknak, hiszen posztmodern kultúránk sokszínűségét csakis a mikro-narratívák képviselhetik hitelesen. Eb ben az értelemben a posztmodern gondolkodás egyik legfontosabb jellemzője a kultúránk, világunk, ideológiáink megkérdőjelezése; célja pedig emlékeztetni az embereket, hogy minden ismeretünk más emberi tapasztalatokon alapszik. Tudásunk mindig valamelyest részleges marad, mert az információ átadását mindig egyfajta szemlélet határozza meg, amely lehetetlenné teszi az abszolút igazság megragadását. Egy másik kiemelkedő ágazat a posztmodern művészet meghatározásában egyfajta esztétizáló, valamint formalista irányt képvisel, amely mentes az ideológiától és a politikai kontextustól. Brian McFlale ennek az iránynak talán az egyik legfontosabb képviselője, és célja az, hogy a posztmodern fikció esztétikájának legfontosabb jellemzőit hűen körülírja. Ezáltal egy olyan koherens rendszerbe foglalja a posztmodern narratí- vák eredendő inkoherenciáját, amely segíthet abban, hogy a posztmodern szövegek egy új értelmezési lehetőséget tárjanak fel az olvasó számára. A mikro-nar33
