Irodalmi Szemle, 2014

2014/9 - BESTIÁRIUM - Benkő Krisztián: Farkasokkal táncoló (tanulmány)

BESTIARIUM

A Video: Szürrealizmus a tudatalatti nélkül című írásában Fredric Jameson maga is témájává teszi a megfilmesítés (a nagymama vámpírfilmgyűjteménye) és az alapszöveg közötti feszültséget a házimozi őskorában: az írott szöveg „akkor veszíti el kitüntetett és példaértékű státuszát, amikor majdnem minden fellelhető fogalomtár azoknak a roppant sokszínű dolgoknak az elemzésére vállalkozik, amelyekkel a »valóság« megjelenik számukra [...] úgy tűnik, hogy a média nyelvészeti vagy szemiotikái elemzése a nyelv gyarmatosító kiterjesztését jelenti a nonverbális - vizuális vagy zenei, testi, térbeli - jelenségek területén”, így válnak a salátára olvasott könyv mellett rongyosra nézett videokazetták a nagymama olyan szórakozásává, amely „megfeledkezés az unalmas fogalmáról”.8

Amikor a könyvkiadóból Jerna egy étterembe kerül kézilánynak, a mosogatógépen üldögélve fura vonzódást kezd táplálni „a két világháború közötti magyar lektűr iránt: épp egy gyors- és gépírólányról olvastam, aki megfogta az isten lábát” (180.). Szécsi ezúttal újra összefüggésbe kerül Kittler Drakula öröksége című előadásával, amelynek az egyik technikatörténeti alapkoncepciója, hogy az amerikai Remington fegyvergyár a polgárháború lezárulása után, a XIX. század második felében írógép(fegyver) gyártására váltotta tevékenységét, ami pár évtized alatt azt a változást eredményezte, hogy a kézzel író férfi titkárokat felmentették ezen feladatkör alól az egyéni kézírást standardizáló gépírást pár hét alatt megtanuló nők.9 A meseírónak készülő Jerna is emlegeti „a Grimm testvérek adatközlőjé”-t (155.), aki a szájhagyomány útján fennmaradt germán mítoszok megszólaltatásával és lejegyzésével járult hozzá ennek a hagyománynak az írásbeli rögzítéséhez. Jerna - mintegy analógiában Bram Stoker regényének Mina Harkerjével - megörökíti regényében a nagymama általa (meg)ismert történetét. Talán az sem teljesen véletlen, hogy Szécsi Noémi a Finnugor vámpír angol fordításának londoni bemutatóján egy speciális dizájnú, írógépet mintázó ridiküllel szerepelt.10

Paul Virillio, Friedrich A. Kittlerhez hasonlóan evidenciaként kezeli, hogy az új és folyton megújuló média- és technikatörténeti fejlesztések elsősorban mindig haditechnikai célokat szolgálnak, mielőtt elterjednének szélesebb körben.11 Nem elhanyagolható tehát Szécsi Noémi regényének egyik legmulatságosabb részletében Teller Ede nevének említése,12 hiszen ha ténylegesen ösz8 Jameson, Fredric: Video: Szürrealizmus a tudatalatti nélkül. In uö: A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus kulturális logikája. Dudik Annamária Éva fordítása. Budapest, 2010, Nórán Libro. 85- 113. (Idézett részek: 86, 90.)

9 Kittler: i. m. 83-85.

10 Technikatörténeti szempontból ugyancsak érdekes a 2012-ben készült, Magyarországon 2014 májusában bemutatott francia Populaire kisasszony című film, amely az 1950-es évek végén, az USA-ban megrendezett gépírónői gyorsasági verseny története.

" Lásd például Virillio, Paul - Latringer, Sylvére: Technológia és transzpolitika. In uő: Tiszta háború. Bánki Dezső fordítása. Budapest, 1993, Balassi. 23-30.

12 Vö. Palló Gábor: Teller Ede és Budapest. Magyar Tudomány, 2008/ 3. 321-327.

31