Irodalmi Szemle, 2014

2014/8 - Kittler, Friedrich, A.: Drakula öröksége 1. (tanulmány, Benkő Krisztián fordítása)

valamit tegyen a megőrülés ellen, amiből Mina egysze­rűen papírhalmazt csinál. Éppen ezért egy kézirat, Jona- thannak az Erdélyből küldött gyorsírásos levei, amiket a nő meg tud fejteni, csak akadály lenne; ami a demokrá­cia mindig is lenni szeretne, egy anonim diskurzus gépi feldolgozásán alapul (mert nincsenek szociális kötelé­kek külső diskurzusokkal). A sztenográfusnők serege nélkül - ahogy száz éve azokat az asszonyokat nevezik, akik, akárcsak Mina Murray, a gyorsírást és az írógé­pet egyaránt kezelik - összeomlana a brit alsóház vagy a Bundestag. 1874 a Remington fegyvergyárnál, ami az amerikai polgárháború befejeződése óta túltermeléstől szenve­dett, meghozta a márka első szériagyártású írógépmo- delljét. De furcsa módon az üzleti siker évekig váratott magára. Az összes Jonathan Harker, azaz a munkában álló férfititkárok - a férfidiskurzus gyorsírásos feljegy­zéseinek készítésével, letisztázásával és szükség esetén nedvesítés révén irodaarchívum számára másolat ké­szítésével megbízott tikárok - elutasították a diskurzus­gépfegyvert. Talán túl büszkék voltak a hosszú iskola­évek alatt elsajátított kézírásukra, erre a folyamatos és a szó szoros értelmében egyedi szófűzésre, mely összetar­totta őket és az őrült zseni mítoszát tartósította. Bizo­nyára nem a Remington technológiai elmaradottságán múlott, hogy erdélyi útja után soha nem vitt magával utazóírógépet; és amikor a nő öt hónappal később hoz­záment, megtette ugyanazt az utat, örömét egy márka­darabbal kiteljesítve. A dolog nagyon egyszerűen ment: a kéthetes gép- író-gyorstanfolyam pótolta a hétéves iskolai képzést. A nőket éppen azért tanították be, mert a kézírásban és az egyéniségben voltak gyengébbek, így a márka kelen­dőségét villámháborúként fel tudták lendíteni, a kon­kurenciával, a XIX. század többnyire férfi titkáraival szembeni arrogáns fellépéssel. A Remington értékesíté­si osztályának és reklámügynökségének csak fel kellett fedeznie a női munkanélküliséget, és az emlékezetes 1881-es évben az írógép tömegtermékké vált. Bruce Bilven fejtette ki azt a szórakoztató bizonyí­tást, hogy az írógépek és kizárólag azok forradalma­sították a bürokráciát. Hiába szerettek volna a férfiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom