Irodalmi Szemle, 2014

2014/7 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Fekete I. Alfonz: A csodálatos bérház (Szécsi Noémi Mandragora utca 7. című kötetéről)

HOL VOLT, HOL NEM VOLT

ja során a ház története, lakóinak életútja és az épület különféle titkai kerülnek napvilágra. Ezzel az aktussal Szécsi Noémi a gótikus irodalom alapvető és meghatározó toposzára, a (gótikus) épületre kérdez rá. A tér ezen konstituáló eleme feloldódik a mese folyamán, így a történet végére egy családi fészek idilli képe marad az egykor baljós, sejtelmes és hátborzongató épületből. A ház lakói között akad lidércmágnes, mint Ida anyukája, valódi boszorkány, mint Terus néni, a házmesternő, házitündér, mint Tündi néni, a Tamarára és öccseire vigyázó pótmamanéni, Dédi, mint a titkos tudás őrzője. Ida „félárva” mivolta, törékeny, passzív és a történet által sodortatott megfigyelői álláspontja a női gótikus irodalom főhősnőjének pozíciójába helyezi. Tamara bajkeverői szerepkörben egyszerre segítőtárs és károkozó,8 igaz, utóbbi funkciója nem realizálódik teljes mivoltában, mert mindig a szakadék pereméről, a lezuhanás előtti utolsó pillanatban rántják vissza kettejüket. Ugyancsak fontos szerepkör az egyszerre adományozóként és segítőtársként fellépő két idősebb nőé, Tündi nénié és Dédié, akik meglátásaikkal, megérzéseikkel és női praktikáikkal mutatnak utat a két főhősnőnek. A lidérc Valter zsarnoki férfi szerepébe bújva alakítja az ellenfelet, szintén megerősítve a regény női gótikus irodalmi jellemzőit.

A könyv gazdag a populáris kultúrára való utalásokban: felbukkan J. K. Rowling Harry Potter-regényfolyama, Stephenie Meyer Alkonyat-1ri 1 ógiájábó 1 Edward Cullen, a Halloween-buli, mint a történet kronológiájában fontos esemény, az Addams Family és a Frankeinstein menyasszonya. A magyar kulturális emlékezet összefonódása az angolszásszal nem újdonság Szécsi Noéminél - ezúttal a lidércről s annak lúdlábáróL esik szó; a Luca- székéről szóló néphit is megtalálja helyét a narratívában, ahogyan a mandragórára utaló legendák is, így ezek a magyar folklór élő részeiként illeszkednek bele a regény mintájába. A mágikus jelenlét a nevekbe is beköltözött: Perpétua, Remígia, Fidél, Konstantin, Tündi néni, Szibilla néni (Dédi) és Hermész. A regény nyelvi regisztere a megcélzott korosztályra jellemző, adott esetben erre rájátszó: „Mi az a speciális... izé? Döme diszi... Szóval van valami difije. Egyszer már kijárta az elsőt, de nem tanult meg olvasni.”10

A Mandragora utca 7. egyesíti magában mind a magyar, mind pedig az angolszász ifjúsági irodalom po* Propp, Vlagyimir Jakovlevics: A mese morfológiája. Budapest, 2005, Osiris Kiadó. 78.

9 Dömötör Tekla: A „lidércszerető". In Hoppál Mihály - Szepes Erika (szerk.): Erósz a Folklórban. Budapest, 1987, Szépirodalmi Könyvkiadó. 97.

10 Szécsi Noémi: Mandragóra utca 7. 18.