Irodalmi Szemle, 2014

2014/7 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Csantavéri Júlia: Királylányok a hóban (a Jégvarázs című filmről)

HOL VOLT. HOL NEM VOLT n CSANTAVÉ RÍ JÚLIA A Királylányok a hóban к JÉGVARÁZS CÍMŰ FILMRŐL annak mesék, amelyeket nem szűnő ki­tartással adunk át nemzedékről nemzedékre, legyenek bár népmesék vagy a nagy meseírók fantáziájának termékei. Újra meg újra el­mondjuk őket, néha éppen úgy, ahogyan ránk hagyományozódtak, néha kicsit megváltoz­tatva, saját aktuális szájízünkhöz mérve vagy a felismerhetetlenségig átalakítva, mindenféle műfaj keretei közé beszorítva, esetleg beeről­tetve, szóban, írásban, színpadon, rádióban, képeken, filmen, televízióban és természete­sen a neten is. És a mesék, mint gyermekda­lunk katicabogárkája, kibírják ezt is, kibírják a „sós kutat”, nem sikoltoznak a „kerék alatt”, nem ijednek meg töröktől, tatártól, hagyják, hogy szétszedjük és újra összerakjuk őket, a végén pedig úgy röppennek el ujjunk begyéről szabadon, mintha mi sem történt volna. De közben mindig adnak egy kicsit a fényükből annak, amihez hozzáérnek. A nagy mesegyár, a Disney stúdió már a kezdetektől pontosan tisztában volt ezzel. A klasszikus mesék feldolgozásai újra és újra felbukkannak a repertoárjában a Hófehér­kétől egészen a mostani, állítólag a stúdió életében minden idők legnagyobb kassza­sikerét jelentő Jégvarázsig, amely Andersen Hókirálynője alapján készült. Dacára annak, hogy a Hókirálynő ma is népszerű mese, a for­gatókönyvírók elemeire bontották az eredeti cselekményt, hogy új formában rakják ösz- sze, hiszen a kis Gerda története, aki elindul, hogy kiszabadítsa a Hókirálynő fogságából és egyben megszabadítsa a szívébe és a szemébe fúródott tükörszilánkok gonosz varázslatától kis barátját, Kayt, nélkülözi azt a drámaiságot, amely képes fenntartani a feszültséget a mo­ziban a gyerekekben és szüléikben mintegy száz percen keresztül. A történetben nincs igazi antagonista sem, aki ellen küzdeni lehet­ne. Maga a Hókirálynő végig a háttérben ma­rad, Kayt nem ő varázsolja el, és mikor Gerda megérkezik a jégpalotához, el is megy onnan, szinte átengedve a terepet a lánynak. Ander­sen meséjének varázslatos ereje az utazásban van, Gerda kitartásában és hitében, hogy a hosszú utat bejárva végül megtalálja és haza­vezeti Kayt. A Jégvarázs minden változtatás ellenére megtartja ezt a legfontosabb, a mesét éltető szálat. A főszereplő ezúttal két lánytestvér, két árván maradt királylány, Elza és húga, Anna. A testvérmesék egyik alapsémáját követve - amelyet maga Andersen is felhasznál, noha az ő hősei nem testvérek -, Anna az egész világ ellenében hisz a nővérében az első perctől az utolsóig. Mikor mindenki más szörnyetegnek, boszorkánynak bélyegzi a birodalmát koro­názása napján jégbe dermesztő ifjú királynőt, aki saját tettétől megrémülve a hegyekbe me­nekül, mit sem törődve a népével, Anna azon­nal utána indul, vállalja a kilátástalan utat, a kutatást, a harcot a kudarcig és azon túl is. Mélyen meg van győződve arról, hogy testvé­re jó, és ha majd újra együtt lesznek, minden megoldódik. Közben éppúgy különböző ka­landokba keveredik, mint Gerda, éppúgy segí­tik vagy hátráltatják azok, akikkel találkozik, és minden lépésnél, minden új találkozásnál tanul valamit, változik, szeles kamaszlányból felnőtt nővé érik. De van egy fontos különbség az eredeti történethez képest. Gerda egyszerű, szegény kislány egy kisvárosi padlásszobából, a Jégvarázs Annája viszont királylány, még 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom