Irodalmi Szemle, 2014
2014/7 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Csantavéri Júlia: Királylányok a hóban (a Jégvarázs című filmről)
HOL VOLT. HOL NEM VOLT n CSANTAVÉ RÍ JÚLIA A Királylányok a hóban к JÉGVARÁZS CÍMŰ FILMRŐL annak mesék, amelyeket nem szűnő kitartással adunk át nemzedékről nemzedékre, legyenek bár népmesék vagy a nagy meseírók fantáziájának termékei. Újra meg újra elmondjuk őket, néha éppen úgy, ahogyan ránk hagyományozódtak, néha kicsit megváltoztatva, saját aktuális szájízünkhöz mérve vagy a felismerhetetlenségig átalakítva, mindenféle műfaj keretei közé beszorítva, esetleg beerőltetve, szóban, írásban, színpadon, rádióban, képeken, filmen, televízióban és természetesen a neten is. És a mesék, mint gyermekdalunk katicabogárkája, kibírják ezt is, kibírják a „sós kutat”, nem sikoltoznak a „kerék alatt”, nem ijednek meg töröktől, tatártól, hagyják, hogy szétszedjük és újra összerakjuk őket, a végén pedig úgy röppennek el ujjunk begyéről szabadon, mintha mi sem történt volna. De közben mindig adnak egy kicsit a fényükből annak, amihez hozzáérnek. A nagy mesegyár, a Disney stúdió már a kezdetektől pontosan tisztában volt ezzel. A klasszikus mesék feldolgozásai újra és újra felbukkannak a repertoárjában a Hófehérkétől egészen a mostani, állítólag a stúdió életében minden idők legnagyobb kasszasikerét jelentő Jégvarázsig, amely Andersen Hókirálynője alapján készült. Dacára annak, hogy a Hókirálynő ma is népszerű mese, a forgatókönyvírók elemeire bontották az eredeti cselekményt, hogy új formában rakják ösz- sze, hiszen a kis Gerda története, aki elindul, hogy kiszabadítsa a Hókirálynő fogságából és egyben megszabadítsa a szívébe és a szemébe fúródott tükörszilánkok gonosz varázslatától kis barátját, Kayt, nélkülözi azt a drámaiságot, amely képes fenntartani a feszültséget a moziban a gyerekekben és szüléikben mintegy száz percen keresztül. A történetben nincs igazi antagonista sem, aki ellen küzdeni lehetne. Maga a Hókirálynő végig a háttérben marad, Kayt nem ő varázsolja el, és mikor Gerda megérkezik a jégpalotához, el is megy onnan, szinte átengedve a terepet a lánynak. Andersen meséjének varázslatos ereje az utazásban van, Gerda kitartásában és hitében, hogy a hosszú utat bejárva végül megtalálja és hazavezeti Kayt. A Jégvarázs minden változtatás ellenére megtartja ezt a legfontosabb, a mesét éltető szálat. A főszereplő ezúttal két lánytestvér, két árván maradt királylány, Elza és húga, Anna. A testvérmesék egyik alapsémáját követve - amelyet maga Andersen is felhasznál, noha az ő hősei nem testvérek -, Anna az egész világ ellenében hisz a nővérében az első perctől az utolsóig. Mikor mindenki más szörnyetegnek, boszorkánynak bélyegzi a birodalmát koronázása napján jégbe dermesztő ifjú királynőt, aki saját tettétől megrémülve a hegyekbe menekül, mit sem törődve a népével, Anna azonnal utána indul, vállalja a kilátástalan utat, a kutatást, a harcot a kudarcig és azon túl is. Mélyen meg van győződve arról, hogy testvére jó, és ha majd újra együtt lesznek, minden megoldódik. Közben éppúgy különböző kalandokba keveredik, mint Gerda, éppúgy segítik vagy hátráltatják azok, akikkel találkozik, és minden lépésnél, minden új találkozásnál tanul valamit, változik, szeles kamaszlányból felnőtt nővé érik. De van egy fontos különbség az eredeti történethez képest. Gerda egyszerű, szegény kislány egy kisvárosi padlásszobából, a Jégvarázs Annája viszont királylány, még 63
