Irodalmi Szemle, 2014
2014/7 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Forgács Miklós - Szászi Zoltán: Az égig érő fa (mesedráma)
Együtt: Kanász: HOL VOLT, HOL NEM VOLT Ezt ide. Ez a keze. Oda. Nem. Dehogy. Az a foga. Nem látod. Nem illik. De mégis, de mégse. Ez nem a veséje! Ez nem oda. Várjál. Aha. Az meg az orra. Jaj. Illeszd lejjebb. Kész. Várj még, a feje hátra nézett. És akkor most fölélesztjük! Élesztőfűvel megkenjük! Hejnye no, hát de sokat aludtam. Hú, a mindenit, de jól kipihentem magam. Menjünk azonnal Etelkáért. 7f IX. Faggatózás (A szereplők a Lányrabló dalt dudorásszák, eközben a Kanász ismét megteszi a kimerítő és végtelenül hosszú utat enyhén bamba és szimpatikusán használhatatlan lovacskájának a hátán, eléri a Sárkány birodalmát, és nem tanulva a korábbiakból ismét szívszélhüdést okoz Etelkának, akinek azóta is rettentő sok avítt asszony munkája van a Sárkánynál, hü de utálja...) Kanász: Etelka! Aha, ni! Feltámadtam, vagy mi! Etelka: Jó! De hát, te... Kanász: Etelka! Meg kell tudnod, honnan szerezte a sárkány a szélvésznél is gyorsabb táltosát! Etelka: Jó! De hát, te... Kanász: Etelka! Én elbújok, mert ebben a birodalomban a halottak is a Sárkánynak kémkednek. Etelka: Jó! De hát, te... Halottak kórusa Hideg a testünk, Hideg a hangunk, Mi ott lent fekszünk, Mi ott lent alszunk! Megölt a sárkány, Holtan is félünk, Megölt a bálvány, Nincs semmi fényünk! Sírunk a börtön, Vérünk kiontva, Fejünk lecsapva! Szemünk kinyomva! Etelka: Édes kedves Sárkány uram! Tudod, milyen kíváncsi a természetem, napok óta nem hagy nyugodni egy dolog: Vajon van-e jobb ló a te csoda-táltosodnál: Hiszen Jánosét úgy utolértük, mint a sicc! Áruld el, van még a nagyvilágon ilyen ló, vagy ennél is jobb? Ezen töröm a fejem, nem tudok másra gondolni. Ezzel fekszem-ébredek, álmaimban is lovak trappolnak. Mondd el a titkot! Édes uracskám, no, mondd meg! 35
