Irodalmi Szemle, 2014

2014/6 - Szerzőink

E SZAMUNKBAN

„Sokáig nézegettünk ki virtuális szerkesztőségünk virtuális ablakán (mindjárt az ablak mellett anyánk képe lóg a falon, amelyen a világ a ráma), azt fürkészve, vajon mi az a meghatározhatatlan és megfoghatatlan valami, ami akadályozza a látásunkat. Hogy alkalmasint ellássunk a Csomolungmáig, de legalább a Mont Blancig. Időnként, rosszabb napjainkon már a Gerlachfalvi-csúccsal is megelégedtünk volna. Törölgethettük azonban bármennyit a szemüvegünket, finom selyemmel vagy dörzspapírral, az a valami nem tágult a szemünk elől. Aztán egy napon már nem bírtuk tovább, és feltettük a kérdést, vajon tényleg végleg felfalt-e bennünket a köd?...”

Vágni lehet. A szerk. bevezetője a Felvidéki ködlovagok c. tematikus összeállításhoz

„A saját írással való szembesülés kiöli a teremtés örömének naiv illúzióját: »mikor találkoztam a magam írt betűkkel: / komorak lettek és némák«. Az írás életre kelése traumatikus élménnyé válik, mely az anyagiság, a testté válás révén lebénítja a teremtő testet is, szétforgácsolja, átalakítja és a részeket önállósítja: »elfogyott a lábam, / a kezem részeg, / a szemem meg halott«.”

Csehy Zoltán: Walt Whitman Szlovenszkón és Szíriában (Megjegyzések Jarnó József Prometheus című verskötetéhez)

JACQUES

Sçiidio D.A.B.

{P oézia Poetry)

Theatre Nitra