Irodalmi Szemle, 2014
2014/6 - Csapó Csaba: Kelet és Nyugat házassága - Tennessee Williams nyugati nó drámája (tanulmány)
Miriam kakastollas kalapja is a Dodzso- dzsihoz hasonlít. A kakas utalhat a baziliszkuszra, mely olyan mesebeli lény, aki a kakas, a sárkány és a gyík keveréke, viszont kinézetre a kígyóhoz hasonló. A mesékben és egyéb ókori forrásokban ártó teremtményként bukkan fel, melynek tekintete halálos, a lehelete mérgező, és elpusztítani csak a saját tükörképe által lehet. A Dodzsodzsiban a sárkánykígyónő csillogó pikkelyekkel díszített színes kosztümöt visel. Miriam kígyószerű tulajdonságát a darab színpadi utasítása is alátámasztja, amely szerint „megérinti a kakastoliakat a kalapján, és zümmögő hangot ad. Majd átrendezi a karkötőit a csuklóján, és feltűnően a fejét ingatja egyik oldalról a másikra”. Kritikájában Clive Barnes megjegyzi, hogy a Miriamot alakító színésznő, „Anne Meacham [...] egyfolytában csörgőkígyóra jellemző testtartással és mozgással játszott” (Barnes 1969,44). Miriam, aki egy gyönyörű nő maszkját viseli, valójában démon; éppen akkor nevezi magát „égő nőnek”, amikor a színpadi utasítás szerint „csillogó karkötőit le-föl húzgálja az alkarján”. A karkötő húzo- gatásból jól látszik az analógia Miriam és a csörgőkígyó között. Démoni természetét az is aláhúzza, hogy állandóan egy olyan tubá- kos szelencét hord magánál, mely méregkapszulát rejt. Még a koktélja is, a stinger, mely „egyenlő mennyiségű brandy és crème de menthe” keveréke, ami a menny és a pokol ellentétét sugallja. A Második rész a pokol miniatűr víziójával kezdődik, amikor felcsap a gőz, amellyel a Csapos a poharakat sterilizálja. Miriam Markot szimbolikusan sterilizálja és meg is bénítja, amikor szexuális potenciáját lekicsinylőén támadja. Amikor a Második rész elején a Csapos összekeveri a „megbénít” és a „sterilizál” szavakat, akkor Williams nem „gyenge szóviccet” alkalmaz, ahogy Clive Barnes írja, hanem kulcsokat ad a darab értelmezéséhez. Amint láttuk, a Tokiói hotel első része a keleti filozófián alapuló nó dráma elemeit viseli magán, a dráma második része nyugatra tolódik, ahol a keresztény metaforák uralkodnak benne. A második részben szintén szójátékokhoz folyamodik Williams, mint ahogy a klasszikus japán dráma teszi. Leonard Miriam kérésére azért utazik Tokióba, hogy meggyőzze Markot, hogy annak jelenlegi művészi stílusa értéktelen és esztelen. Leonard repülővel érkező szimbolikus „angyal”, azaz égi hírvivő, aki a magasból ereszkedik alá. Szinte minden mondata békéltető jellegű, közvetíteni igyekszik a házaspár között, és igyekszik rávenni Miriamot, hogy értse meg férjét, de Miriam hajthatatlan. A nő szerint férje őrült, akinek elmegyógyintézetben lenne a helye. Amikor Leonard megmutatja ékszerét, a zafír csillagot, hozzáteszi, hogy barátjától, Raymondtól kapta ajándékba. „Raymond” szó szerint azt jelenti: „a világ fénye”, s ez is Leonard égi küldetését látszik hangsúlyozni. Közvetlen ekkor - amikor menny és pokol harca kezdődik - Miriam is megmutatja az ő „ékszerét”, történetesen a méregkapszulát tartalmazó Regency tubákos szelencéjét. Közben Mark megtudja, hogy felesége el akarja hagyni. Elfogadván a festészetéről szóló ítéletét, letette az ecsetjét, és arra vár, hogy kibéküljenek. Mark tiszta fehér öltönyt visel, s ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a fehér kosztüm a japán drámában a halálra való készülődés jele. A férfi megborotválkozott, és megvágta az arcát, vérfoltos papírzsebkendő-darabok lógnak az arcáról. Mint aki szörnyen súlyos terhet cipel, bukdácsol, és majdnem összeesik. Ezután jönnek azok a Leonard és Mark közötti furcsa replikák, melyek azt magyarázzák, hogy Mark miért vérzik, s ezt bibliai interpretáció nélkül nehéz megérteni. A második részben a borotva kapcsán a következő párbeszédet váltják egymással:
