Irodalmi Szemle, 2014
2014/6 - FELVIDÉKI KÖDLOVAGOK - Grendel Lajos: Néhány gondolat... Fülöp Antal Piszkos ember című regényéről (esszé)
F ELVI Dt K.I KÖDLOVAGOK nagyjelenet a szűkös életről, a veszekedésekről, melyeket Both úr lefolytat, Kucmannéről, a böjti boszorkányról, akit végül is Cézár apu visz a „menny”-be. Finom groteszk játszik ebben az epizódban, Fülöp megmutatja, hogy ehhez is ért. De az eredmény lehangoló, mint minden jelentős regényben, vagyis majdnem mindenben. A kisváros zárt, még csak a szellő is elkerüli. A változás szellője. A diktatúra komoran átjárja a formát, még ha nincs is direkt kimondva. (Talán csak a Cézár apu magával ragad című fejezetben.) Ami hasznosítható a századközép amerikai irodalmából, az jelen van Fülöp Antal prózájában. A nyers, de naturalisztikus túlzások nélküli valóságábrázolás, a lélektaniság, az elfutó prózanyelv, amely mindig visszatalál önmagához, vagyis nem lesz öncélú. Az idősíkok váltogatása és a prózanyelv Faulknerre vagy Styronra emlékeztető, hosszúmondatos hullámzása, főleg a belső monológ stílusa, amely teljesen új volt a szlovákiai magyar irodalomban. (Az összmagyar irodalomban is ritka.) A magyar prózanyelv, ha egyáltalán átveszi, hát meglehetősen kedvetlenül veszi át a faulkneri prózastílust. Fülöp Antal jóval merészebb a faulkneri prózastílus kapcsán, jól megmerítkezik benne, anélkül, hogy epi- gon lenne, egyebek között arról téve tanulságot, hogy a faulkneri próza alkalmas magyar mondanivalók kihordására is. És még egy újítás... A belső monológ eluralja a szöveget, lát és láttat az író, helyenként olyannyira, hogy a realitás és a látomás összeolvad - ami ugyancsak faulkneri sajátosság. Az író szigorúan ügyel arra, ahogy Both úr látja az eseményeket, ami hellyel-közzel nem azonos a Fülöp Antal nevű író szemléletével. így az író hol közel hozza, hol meg távolítja (sőt olykor ironikusra csavarja) a látószöget. „Amerikás” lenne Fülöp Antal regénye? A huszadik században Kosztolányi, Ott- lik, Szabó Magda (Freskó) és a meglehetősen ritkán emlegetett Kardos G. György a leg- J | inkább „amerikai” írók. Ottlik, akinek két antológiát köszönhet az amerikai irodalom a hatvanas évekből, ezt így írja le: „...előbb magának az irodalomnak a cenzúráját, az irodalmárok és a »nevelészek« vasfüggönyét kellett áttörnünk a 60-as években, Fitzgerald, Williams, Woolf, West, Updike, Salinger, Capote, Malamud, Bellow műveivel a semmi helyett.” Mészöly Miklós pedig így ír az amerikai realizmussal összefüggésben: „A történet, ami az európai irodalmakban önmaga párájává finomodott, náluk újra le tudott csapódni. Párája is, vize is van a nyersanyaguknak, s valami új összetételben. Értenek hozzá, hogy a tényekből, történésekből felszabaduljon a mitológia.” Az európai irodalmakról pedig a következő figyelemreméltó sorokat jegyzi meg: „Vagy a pára túlságosan művi, vagy a víz páraképtelen.” Nos, éppen a tényekből és történésekből szabadítja fel a mitológiát Fülöp Antal, és ez az, ami, sajnos, süket fülekre talál napjainkban, s főleg a szlovákiai magyar irodalomban. Fülöp Antal „halmozottan hátrányos” helyzetű író. 1. Jóformán nincs életműve, három kötet hetvenegy éves korára meglehetősen kevés. 2. Vidéken él. Pesthez képest Pozsony is vidéki város, hát még Komárom. 3. Új helyzetet teremtett a szlovákiai magyar irodalomban, és az új helyzetet nem szívesen fogadja a konzervatív kritika. 4. A nem konzervatív kritika pedig, sajnos, meglehetősen „lila”, Pest után fut, ahelyett, hogy szétnézne a közelmúlt szlovákiai magyar irodalmában. Pedig itt-ott lenne mit észrevennie. 5. Fülöp Antal az amerikai irodalmon nőtt fel, és, sajnos, az amerikai századközép irodalma éppen feledésben van (remélhetően csak ideiglenesen). Fülöp Antal egy nagyon jelentős könyvet írt - húsz évvel ezelőtt. A remekművek viszont kiállják az idők próbáját. Énszerintem kiállta. 47
