Irodalmi Szemle, 2014
2014/5 - VIKTOR PELEVIN - Korotkova, Anna: A klasszikus „szerző - hős - olvasó” háromszög Viktor Pelevin T című regényében (tanulmány, Gyürky Katalin fordítása)
VIKTOR PELEVIN 11 Uszpenszkij, B. A.: Poétika кот- pozicii. Szankt-Petyerburg, 2000,1z- datyalsztvo Azbuka. 348. hatására saját magában is érezte. Lev Tolsztoj felébredt, és a feleségével és a vendégeivel folytatott beszélgetésében fejtette ki azokat az igazságokat, amiket mindig is tudott, amíg a könyveit írta, de amelyeket nem tudatosított: „A szerzőnek úgy kell tennie, mintha ő lenne a hős, hogy az megjelenjen” (485.), de Ariel neve „azt jelenti, hogy »Isten Oroszlánja«” (483.). Ezt tudatosítva, Tolsztoj ismét elalszik, és érezni kezdi magában T. gróf alakját, akit elfogtak a csendőrök, és Ariel és segítői elképzelésének megfelelően, a kivégzésére készülnek. A halálbüntetése előtt elhozzák T. grófnak a tudós Szolovjov utolsó kinyilatkoztatását: „Ám az olvasó és a szerző közötti különbség csak addig létezik, amíg nincs feloszlatva a duma, mert mind az »olvasó«, mind a »szerző« csupán gondolat” [...] Szerző, Te és Olvasó - ez volt az ő Szentháromsága” (499.). így a halálos ítélete előtt T. gróf megvilágosodik: „Most már tudom, hol kell keresni az igazi szerzőt - gondolta. - Vagyis hát nem kell keresni. Hiszen itt van. Ahhoz, hogy megjelenjek, azt kell megjátszania, hogy ő én vagyok. Valójában, hajói meggondoljuk, nincs semmiféle én, csak ő van. De ez az »0« én vagyok” (504.). így van ez abban az esetben is, hogyha „egyes esetekben, amikor a szerző abszolút tudással rendelkezik az események menetét illetően, akkor az olvasó elől, ilyen vagy olyan körülmények között, egy időre el kell tudnia rejtőzni, a hősök látóköre pedig még szűkebb. Más esetekben valamiféle tudatos korlátot szab a saját tudásának, ráadásul még azt is képes nem tudni, ami a műve egyes szereplői előtt ismert. Végül, lehetséges olyan eset is, amikor a szerző (az elbeszélő) látóköre tudatosan korlátozva van az olvasó látóköréhez képest, és így tovább.”11 Éppen így lehet értelmezni T. gróf elképzelését arról, hogy be kell szüntetni az igazi szerző keresését: 6 egyidejűleg nemcsak hősnek, hanem szerzőnek és olvasónak is látszik. T. gróf azonnal elhatározza, hogy ellenőrzi a saját gondolatait, és ehhez a kapcsolat kabbalisztikus módszerét használja fel, amit Ariel is alkalmazott, hogy vele találkozhasson. A papírlapra ráírja Ariel teljes nevét, és ezt különböző ismert betűkkel veszi körbe: „Minden rendszer és logika nélkül írt - egyszerűen csak leírta azokat a jeleket, amik magától előugrottak az emlékezetéből, és a demiurgosz nevét hamarosan betűk széttartó spiráljai vették körül, és az egész még magának a szerzőnek is rejtélyes volt” (506.). 18
