Irodalmi Szemle, 2014
2014/4 - UTCAMAGÁNY - Garajszki Margit: „A színészeink döbbenetesek, mert naturalisztikusak” (beszélgetés a Hajléktalan Színház vezetőivel)
vendéglátó magyarok, továbbá csehek, hollandok és szlovákok. A hajléktalanokon kívül nyolc-tíz év közötti gyerekek is szerepeltek az előadásban, mivel a magyar hajléktalan színház gyerekekkel is együttműködött. Tizenkét napon át Budapesten laktunk, és minden nap próbáltunk, a bemutató után pedig Pozsonyban is előadtuk az előadást az ERROR fesztiválon. □ Hogyan kell elképzelnünk a színház gyakorlati, mindennapi működését? Ursula Kovalyk: Sokáig nem rendelkeztünk saját próba- és színházteremmel, a szlovák Színháztudományi Intézet Stúdió 12 színház- termét ugyan használhattuk, de csak vasárnap. Nyolc éven át minden vasárnap próbáltunk, és mivel ez hetente csak egy alkalom, az előadásokat hosszú ideig próbáltuk. Minden megváltozott, mikor egy évvel ezelőtt sikerült saját teremhez jutnunk a Pisztory- palota bal szárnyában. Most hetente kétszer próbálunk, az egyik próba hétfő délután, a másik szerda délelőtt van. Természetesen a bemutatók előtt intenzívebben próbálunk, és nyáron színházi workshopokat is rendezünk. Az új előadást mindig adott év januárjában kezdjük próbálni, a bemutatóra októberben vagy novemberben kerül sor, attól függően, milyen jól halad a próbafolyamat. A próbák kétórásak. Igyekszünk olyan próbákat tartani, hogy a színészeink jól érezzék magukat, hogy az együtt töltött időnek legyen valamilyen pozitív hozadéka a számukra, és hajlandók legyenek eljönni a következő próbára is. Annak köszönhetően, hogy megtanultunk projekteket írni és pályázni, a színészek fizetséget is kapnak a próbákért és az előadásokért is. Azzal, hogy eljárnak ide, tanulnak valami újat, teljesítményt nyújtanak, úgyhogy pénzt is kapnak, amiért cserébe szállást és ételt tudnak maguknak biztosítani. A színházunk tehát munkaterápiaként is működik. UTCAMAGÁNY Patrik Krebs: A színházunk fontos tagjai a testileg vagy szellemileg sérültek is. Számukra, ahogyan a hajléktalanok számára is, gyakran ez az egyetlen bevétel a szociális segélyen kívül. Az, hogy színházban játszhatnak, azt az érzetet kelti bennük, hogy dolgozni járnak. Volt egy színésznőnk, aki a szexiparban dolgozott. Számára nagyon fontos volt, hogy öt vagy tíz eurót más módon, ne prostituáltként keressen meg. Korábban ugyanis nem volt ilyen tapasztalata. Esetében ez egyértelműen terápiásán hatott. A színjátszáson kívül igyekszünk más munkákat is biztosítani a színészeinknek. Ennek egyik eredménye az új színháztermünk is, amely meglehetősen romos állapotban volt, mikor ide jöttünk, de sikerült szépen felújítanunk. Ezen kívül a színészeink sokat javultak a műszaki feladatok elvégzése terén, tudják kezelni a világosítást, a hangtechnikát. Sőt, vannak, akik a mellettünk működő Len tak-tak integrációs táncszínház műszaki munkatársai lettek. □ Hogyan lehet valaki a pozsonyi Hajléktalan Színház tagja? A hajléktalanok hogyan találják meg a színházat? Ursula Kovalyk: Nem szoktunk válogatást rendezni, mindenkinek, aki eljön és betartja a szabályokat, azaz időben érkezik és nem áll alkoholos befolyásoltság alatt, esélyt adunk, hogy csatlakozzon. Furcsa időket élünk, amikor mindenki mindent gyorsan akar, ami szerintem beteges. Tudjuk, hogy ez nemcsak a hajléktalanoknak, hanem senkinek sem jó. A jelentkezőknek elég időt adunk, hogy eldöntsék, képesek-e felmenni a színpadra. Volt egy nő, aki fél évig járt a próbáinkra, a nézőtéren ülte végig az összesét. Kérdeztük tőle, nem szeretne-e csatlakozni. Nemmel felelt. Egyik napon azt mondta, hogy szeretne játszani, csak nem akarja, hogy lássák és hallják őt. Kitaláltunk neki egy szerepet, nem lehetett őt se látni, se hallani. Egy fehér lepe13
