Irodalmi Szemle, 2014
2014/1 - KULTÚRA ÉS EVOLÚCIÓ - Marosán György: Mi vár ránk a kulturális evolúció szemszögéből? (tanulmány)
ennek konkrét következményeit. A modell Eurázsia valóságos geográfiai térségeinek evolúcióját elemezte, és a szimuláció során a tényleges történelmi fejlődést tükröző birodalmak és társadalmak alakultak ki. Ez azt jelentette, hogy a társadalmi evolúció számítógépes szimulációjával a valóságos történelmi fejlődést lehetett azonosítani, így akár „kísérletezni” is lehet a történelmen. A második cikk a bizalom és segítőkészség evolúcióját elemezte.7 Azt a kérdést tette kísérlet tárgyává, vajon jobbá vagy rosszabbá tette-e a pénz az embereket. Különböző méretű - két-, négy-, nyolc- és harminckét fős - csoportokat kialakítva vizsgálták, az egyes esetekben miként alakul a résztvevők természetes segítőkészsége, és milyen módon tartható fenn. Az eredmények egy része senkit nem lepne meg: a csoport méretének növekedésével - mivel csökken annak valószínűsége, hogy akinek segítettem, azzal még egyszer találkozom, és ő is viszonozza a segítséget - a természetes (ösztönszerű) segítőkészség elhalt. Ha azonban az embereknek lehetőségük volt egy - egyébként értéktelen - zseton átadásával a segítséget „kicserélhetővé”, eladhatóvá tenni, a kooperáció fennmaradt a nagy csoportban is. A kísérlet tehát bizonyította, hogy kizárólag a pénz (és általában az intézmények, például a kereskedelem) teszi lehetővé emberek nagyobb csoportjainak együttélését. Ugyanakkor a pénz ellenmondásos hatást vált ki: elterjedése folytán a természetes segítőkészség helyébe léphet, és „kiszoríthatja” azt. Ha az emberek „rákaptak” a pénzre, többnyire csak anyagi ellenszolgáltatásért hajlandóak segíteni. A harmadik cikk a mezőgazdaságra való áttérés evolúcióját vizsgálta.8 A modell azt szimulálta, hogy különböző kulturális innovációk (mém-komplexek) - például a tárolás, a termelés, a technológiák, de épp így a tulajdonjog és az annak érvényesítését biztosító állam - mellett mikor és hogyan történik meg a mező- gazdaságra és a városi civilizációra való áttérés. A cikk legfontosabb - nem csupán a múltra, hanem a jövőre vonatkozó - megállapítása: alapvetően nem a technikai fejlődés, az új termelési módszerek elterjedése alakítja 7 Camera, G. et. al.: Мопсу and J thrust among strangers. PNAS, 2013. 14.889" * Bowles, S. et. al.: Coevolution of framing and private property during the early Holocene. PNAS, 2012.8830.
