Irodalmi Szemle, 2014

2014/1 - KULTÚRA ÉS EVOLÚCIÓ - Marosán György: Mi vár ránk a kulturális evolúció szemszögéből? (tanulmány)

A TÁRSADALMI EVOLÚCIÓ KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA

3 Harford, Tim: Az alkalmazkodás logikája. Adaptáció. Budapest, 2011, HVG Kiadó. 251.

A környezet hatása a biológiában szembeszökő. Még az 1970-es években egy angol kutató - J. Endler - a Venezuela patakjaiban élő guppik életmódját tanulmányozva különös jelenségre figyelt fel: a patakok alsó folyásán levő tavacskákban honos halak jellegtelenek és szürkén egyhangúak voltak, a néhány kilométerrel arrébb, a patakok felső folyásánál élők viszont rendkívül sokszínűek.3 Hamar megtalálta a magyarázatot: a tavacskákban sok volt a guppikra vadászó csukasügér, ezért azok a kavicságy mintázatát másoló és az álcázást maximálisan lehetővé tevő „öltözékre” specializálódtak. A felső medencébe a sügérek nem tudtak felúszni, így itt a guppiknak nem kellett rejtőzködniük, viszont a nőstényekért vívott éles küzdelemre kellett felkészülniük, amelyek érdeklődését a minél díszesebb és színesebb külsővel tudták felkelteni.

A jelenség az általános evolúciós törvényt példázza: a struktúra és a viselkedés alkalmasságát a körülmények határozzák meg. Az egyedek egész életük során - Kari Popper szavaival - a túléléssel kapcsolatos feladatok megoldásával küszködnek: ha sikeresek, akkor tovább élhetnek, ha nem, elpusztulnak. A szelekciók sorozata vezet el az adott környezetben leghatékonyabb viselkedés és szerveződés kiválasztódásához és rögzüléséhez. Ám ez nemcsak a biológiában érvényesül, hanem - igaz, átvitt értelemben - a társadalmakban is. Nincs minden körülmények között egyformán hatékony struktúra. Bármely társadalom kultúrája vagy egy szervezet működésmódja, amely egy bizonyos környezetben hatékony, egy másik környezetben kudarchoz vezethet.

Az evolúció a DNS-lánc felfedezésével öltötte tényszerű anyagi folyamat jellegét, amelyet az ember - genetikai beavatkozásokkal - akár „manipulálni” is tud.

13