Irodalmi Szemle, 2014

2014/3 - Száz Pál: Faust-mutáció (tanulmány)

szerkesztésmódja még a manierista esztéti­ka felől is megközelíthető. Ahogy később a szürrealizmus is, a manierizmus központi helyre emelte az imaginációt, a fantastica idea fogalmával írta le. Jacopo Manzzoni és Francesco Patrizi pedig egy másik kulcs- fogalom, a csodálatos (ol.: mirabile, lat.: admiratio) definiálása okán folytatott vitá­ja úgy összegezhető, hogy a csodálatos el­lentétes jelenségeket egyesít, a csodálkozás (meraviglia) kiváltása a költészet fő célja, melynek kiváltó oka a hihetetlen - ám ezt szükségszerűen a hihetővel kell vegyíteni. (A csodálatos fogalma így néhány vonásában a bizarral is rokonítható.) Éppen ezt a vegyí­tést látjuk Sva n к in aj er szinte minden műve esetében. Képzőművészeti alkotásai, például a Svank-meyers Bilderlexikon - melyben a térkép-tematika is előkerül - esetében, vagy a Prírodopisny Kabinet szörnyszobrocskái­ban éppúgy felfedezhető a manierizmus és a rudolfiánus udvar erőteljes hatása, mint a Lekce Faustban az alkimista laboratórium vagy más korabeli okkultista elemek felhasz­nálásában (Svankmajer 1994). A határátlépés, a Faust-játék mechaniz­musa ugyanakkor az iniciáció szempontjá­ból is értelmezhető, legyen szó akár annak kultúrantropológiai (A. van Gennep, V. Tur­ner), vagy pszichológiai megközelítéséről (J. L. Henderson, C. G. Jung, J. Campbell). Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy Akárkit beavatják a Faustba. A két röp­laposztogató figura beavatóként működik, lépten-nyomon előbukkannak, hogy újabb segítséget, útmutatást adjanak a főhősnek (később a Marlowe Doktor Faustusából köl­csönzött Cornelius és Valdes nevet kapják - ők azok, akik Faustnak a fekete mágia tu­dományát megtanítják). Tőlük kapja meg a főhős a továbbhaladáshoz szükséges eszkö­zöket, az átlépés feltételeit. Ilyen a varázs­kor, a (vak)térkép, a kulcs, melyek archeti- pikus beavatási szimbólumok. A következőkben a határátlépést a fik­ció felől vizsgálom a genette-i metalepszis- elmélet segítségével. A metalepszis eseteit a tér, a verbalitás és a szereplők szempontjá­ból csoportosítom. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom