Irodalmi Szemle, 2014

2014/2 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Féjja Sándor: Némi örökkévalóság (Szilágyi Varga Zoltán A jókedvű örmény temetése című animációs filmjéről)

önállóan 1979 óta készít rajzfilmeket. 1987- ben települt át Magyarországra, és a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének (majd 1971-től jogutódjának: a Kecskemétfilm Kft.- nek) rendezője lett. Filmes oeuvre-jét kopro- dukciós tevékenysége gazdagítja (például A majmok kastélya, 1999; egész estés). Különös rajzkészségű, ötletdús, meghökkentő színvilágban komponáló, filozofikus gondolatiságú szerző; grafikáiban, multiplikációs műveiben egyaránt. Filmjei fesztiválokon számos díjat és fődíjat nyertek el (például „Aranymedve”). Balázs Béla-díjas (1992).

*

Az 1930-as évek közepén, az alkotók művészetét és alakmozgatási tudását tekintve: világraszóló magyar animációs műhely alakulhatott volna ki. Ám akkoriban a szerzőknek és műveiknek sem a mozgóképi szakma (filmgyártás, -forgalmazás), sem a közvélemény nem biztosított kellő/méltó megnyilatkozási teret. Mi következett ebből? Pillantsunk a múltba! Anno mind a rajzosok, mind a bábosok legtöbbje képtelen volt Magyarországon kibontakozni. Ezért sokan külföldre mentek, ott teljesedhetett ki munkásságuk. - Hát igen, nem mindegyik pálma nő teher alatt. Berlinben telepedett le az animáció területére is kiránduló Cziífra Géza (Géza von Cziffra): élő és babaalakokat együtt szerepeltetett a Gulliver utazásának (1924) animálásakor, Bécs- ben. Pál György (Marczincsák György Pál, George Pál) Németországba költözött 1931- ben, az UFA filmgyár rajzos részlegét vezette, 1933-ban Párizsba emigrált, majd Eindho- venben (1934-1939) megteremtette a holland bábanimációt (pl. Philips kavalkád, 1939), később Angliát érintve áthajózott Amerikába. Hollywoodot 1940-ben választotta lakóhelyéül, bábfilmsorozata (Puppetoons, 1940-1949)

ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

tette híressé, aztán science-fiction nagyfilmek különleges effektusaival bűvölte el a szakmát és a publikumot (például Az időgép, 1960). Valker István trükkgrafikus 1933 és 1943 között Temesváron mozgatta meg, fotografálta rajzait, az élő szereplővel kombinált mozi-kis- filmjeit is (például Polly Ági kalandjai, 1933). Hajdú Jenő (Jean Image) Párizsban telepedett le 1934-ben, rövid és hosszú rajzfilmeket készített, köztük az első egész estés franciát (Rettenthetetlen Jankó, 1950), valamint egy, a tévében sugárzott, nyitó animációs sorozatot (Joe kalandjai, 1960-1963). Halász János (John Halas) 1936-ban távozott Angliába, 1940-ben nejével megalapította a Halas and Batchelor Cartoon Film vállalatot, így indítva útjára a szigetország filmanimációját. A George Orwell ihlette nagyrajzfilmjével (Állatfarm, 1953) vált világhírűvé. Elnöke volt tíz éven át a Nemzetközi Animációs Film Szövetségnek (ASIFA), később díszelnöke lett. A világ fénye (1990) című alkotásának Szilágyi V. Zoltán volt a kivitelező rendezője. Földes Péter (Peter Földes) 1946-ban emigrált Párizsba, aztán Londonba költözött (itt születtek első multip- likációi), onnan visszatért Párizsba: a nemzeti rádió és televízió számára forgatta - egyre keserűbb hangulatú - rajzfilmjeit. Számítógépes animációval is foglalkozott. Egész estés játékfilmjét Kanadában hozta tető alá (Metadata, 1971). Dávid Teréz (Tissa David) 1950-ben disszidált Párizsba, ott készítette el egész estés rajzfilmjét (Bonjour, Paris!, 1953), majd New Yorkban élt, az animációs UPA és a Hubley Studios munkatársaként dolgozott.

Az idegenbe szakadt, úttörő animációs művészek a maguk idejében, szellemileg szinkronban voltak a Mickey Mouse fémjelezte Walt Disney cég és a Fleischer fivérek (mókás figurájuk: Popeye, a tengerész) technikai és művészeti szintjével. Macskássy Gyula grafikus 1932-ben, Halász Jánossal saját

85