Irodalmi Szemle, 2014

2014/2 - JAPÁN SZEMLE - Csantavéri Júlia: Változások meséi (tanulmány)

JAPAN SZEMLE mégis szürke, félénk kis egérke, aki hiába készíti a szebbnél szebb kalapokat, saját ma­gát jelentéktelennek tartja, nőiségét még nem tudja elfogadni. El kell veszítenie ezt az ado­mányt - a Puszták Boszorkánya féltékeny­ségből öreg anyókává változtatja őt -, hogy az öregasszony szemével megtanulja értékel­ni és számos próbatétel után megerősödve, immár készen a szerelem elfogadására, visz- szakaphassa ifjúságát. A külső fontos szerepet játszik ebben a filmben. Sophie szépsége eltűnik, de ez nem keseríti el, hamar meglátja benne a lehető­séget. Jó dolog az öregség, állapítja meg, az ember kénytelen lassabban járni, és így több dolgot észrevesz. Howl varázsló házvezető- nőjeként felnőtté érik, megtanul gondoskod­ni másokról, dönteni, ha baj van, felvállalni önmagát, bízni a saját erejében és nőiségében is. Howl számára nagyon fontos saját hódító külseje. Amikor egy apró baleset miatt haja szőkéből feketévé válik, annyira kétségbeesik, hogy bánata sötét erőket szabadít fel, ő maga már-már közel kerül a halálhoz. Szépsége vé­delme nélkül sebezhető, bizonytalansága, fé­lelmei, szorongása egyszeriben napvilágra ke­rülnek. Egy régi szerződés révén elveszítette a szívét, melyet most a tűz démona, Calcifer őriz, ezért nincs valódi identitása, és mindjárt három neve is van, ahogy vándorló palotájá­ból is több ajtó nyílik több, különböző világ­ra. Álnevei azonban, amelyekről ő maga azt állítja, hogy szabadságát hivatottak biztosíta­ni, nem segítenek rajta. Valójában csak arra jók, hogy elrejtsék gyengeségét mások elől és felmentsék a felelősségvállalás alól. Igazából csak akkor szabadulhat meg a rossz szerződés átkától, ha lemond a gyermekkorában meg­szerzett démoni hatalomról, és szabadon en­gedi a szívéért cserébe őt szolgáló Calcifert. A vándorló palota Diana Winn Jones re­gényének közvetlen adaptációja, de Mijazaki nagyon sokat változtatott az eredeti történe­ten. Lenyesegetett minden oldalhajtást, ami J | a regényben a meseszerkezetet kibillentet­te, és a fantasy sokfelé ágazó terepére vitte át. Jelentősen csökkentette a szereplők és az események számát, és amit meghagyott, mint például az átokkal sújtott Justin herceg története, azt közvetlenül a főszereplőkhöz kapcsolta, sokkal több mindent bízva a néző fantáziájára. De a leglényegesebb változtatás Sophie és Howl kapcsolatában van. A rajz­filmben Howl nem „kiválasztja” magának a lányt, hosszas keresgélés és udvarolgatás után, mint a regényben, hanem a mese szabá­lyai szerint „ráismer” arra a személyre, akire gyerekkora óta várnia kellett. A bizalom az a kulcsszó, amely a japán mester minden hősét átsegíti az előtte álló nehézségeken. Bizalom az élet erejében és harmóniájában. Nagyon hasonló ez ahhoz az „ősbizalomhoz”, amelyre a gyermekpszicho­lógusok szerint csecsemőkorunkban teszünk szert. A filmekben ezt elsősorban a termé­szettel való szimbiózis testesíti meg. Mijazaki egy teljes filmet is szentel neki. A Totoro - A varázserdő titkában az erdő bumfordi szel­leme veszi védelmébe a május és a virágzás nevét viselő kislányokat, Szacukit és Meit, akiknek ez a kapcsolat segít, hogy legyőzzék a legnagyobb félelmet, édesanyjuk elveszté­sének gondolatát. Ez a bizalom mutatkozik meg abban is, hogy a filmek karakterei között szinte sohasem találunk egyértelműen nega­tív vagy gonosz figurát. A boszorkány cse­csemőjét imádó anya, a kalózok anyjuk által elnyomott, kétbalkezes fiúk, még Nauszika történetének rettegett szörnyeiről is kiderül, hogy bölcs és belátó lények. Mijazaki fantáziavilága legtöbbször szer­vesen beágyazódik a valóságos élet kontex­tusába, a mágikus világ és a mindennapi tapasztalat összetartozik. A vándorló palota meséjének hátterét is egy nagyon valóságos emberi történés, a háború borzalma adja, 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom