Irodalmi Szemle, 2014
2014/2 - JAPÁN SZEMLE - Mátrai Titanilla: Szamurájok és kísértetek, avagy erkölcs és erkölcstelenség Japánban (tanulmány)
:# MÁTRAI TITANILLA Szamurájok és kísértetek, AVAGY ERKÖLCS ÉS ERKÖLCSTELENSÉG JAPÁNBAN A NEGYVENHÉT HŰSÉGES SZAMURÁJ ÉS A JOCUJAI К í SÉRTETTÖRT ÉNÉT BEVEZETÉS A szellemek, a kísértetek és az egyéb természetfeletti lények régóta foglalkoztatják az emberiséget. Titokzatos, ésszel felfoghatatlan jellegük nem hagy nyugodni bennünket, korról korra visszatérünk hozzájuk, megfejteni igyekezve a megfejthetetlent. Talán éppen ez az oka annak, hogy sosem ununk rájuk - a róluk szóló történetek rendszeresen újjászületnek, a „hősök” pedig kortól és helytől függően újabb formákban elevenednek meg. Ezek a történetek azonban a legtöbb esetben nem szorítkoznak csupán valamely félelmetes, esetleg groteszkül humoros esemény elmesélésére, hanem az adott hely és kor emberét foglalkoztató problémák explicit visszatükrözésének eszközéül is szolgálnak. A következőkben az egyik legnépszerűbb japán kabuki alkotáson, A jocujai kísértettörténeten keresztül vizsgáljuk meg a természetfeletti lények megjelenítését, illetve azt, hogy milyen eszközként használták őket a kor komolyabb társadalmi problémáinak kifejezésére. Ezt a művet egy másik klasszikus színdarabbal, A negyvenhét hűséges szamurájjal hasonlítom össze, mivel mindkét alkotás azonos korról szól, és ugyanazt a világot két teljesen ellentétes látószögből mutatja be. Míg A negyvenhét hűséges szamuráj egy idealizált világot láttat, ahol az erkölcs, a hűség és a bosszú a legnemesebb tulajdonságoknak számítanak, addig A jocujai kísértettörténet ennek szöges ellentétét 56
