Irodalmi Szemle, 2014
2014/12 - SARKI FÉNY - Jon Fosse: Olav álma (regényrészlet, A. Dobos Éva fordítása)
SARKI i-'ENY felemeli a korsót, és kezében a korsóval hátrafordul és mögötte hárman-négyen sorakoznak és Olav oldalra lép és a szájához emeli a korsót Egészségedre, szólal meg valaki és Olav felnéz és látja, hogy az Öregember a korsójához koccintja a poharát Nagyon hallgatsz, te legény, mondja az Öregember Igyál, attól majd megered a nyelved, mondja Én várok, mondja Ki vagy, kérdezi egy másik és Olav oldalra fordul és megpillant egy hosszú arcú, ősz hajú embert, aki nemigen lehet idősebb nála Én, kérdezi Olav Igen, te, mondja az ember Hogy én ki vagyok, kérdezi Olav Most érkeztél, kérdezi az ember és Olav ránéz Csak beszaladtam Bjorgvinbe, mondja Olav Én is, mondja az ember Jártál már itt, kérdezi Olav Nem, nem, most vagyok itt először, feleli az ember Északról jöttem, mondja Tegnap érkeztem, és Bjorgvinnél mesésebb város nincs az égkerek világon, mondja Hajóval jöttél, kérdezi Olav Igen, tele van áruval a hajóm, az Elisa, mondja az ember Megraktuk a legfinomabb szárított hallal, mondja Jó ára van a halnak, megfizetik, mondja Rendesen fizet a kereskedő, mondja Maradtok Bjorgvinben, kérdezi Olav Csak néhány napot, aztán indulok hazafele, mondja az ember és benyúl a zsebébe és kivesz egy karperecét és a fényes arany karperec égszínkék gyöngyökkel van kirakva, Olav soha életében nem látott ilyen szépet A menyasszonyomnak viszem, mondja és Olav elé tartja a karperecét Otthon vár, már megvolt az eljegyzés, mondja Szép, igen szép, mondja Olav és arra gondol, hogy ő is vesz egy ilyen karperecét Ástának, egy ugyanilyen karperecét fog neki venni Nilmának viszem, mondja az ember micsoda gyönyörűség lesz Ásta karján látni a karperecét, gondolja Olav Nilma a jegyesem, Nilma és én el vagyunk jegyezve, mondja az ember Minden pénzemet erre költöttem, megvettem neki a karperecét, mondja, és Olav tisztán látja maga előtt Ásta karján a karperecét, teljes valójában látja Ástát, éppen ilyen karperecét vesz Ástának, igaz, azért jött át Bjorgvinbe, hogy gyűrűt vegyen, mert akkor Ásta és ő házastársaknak számítanának, de a karperecét a gyűrűhöz hasonlítani sem lehet, igen, igen, egy 47
