Irodalmi Szemle, 2014
2014/11 - ELNYOMÁSOK ÉS FELSZABADULÁSOK - Ondrejčák Eszter: „A fekete fűben tücskök dala sír” (az Országos Széchényi Könyvtár ELTIPORVA - A vészkorszak és az Országos Széchényi Könyvtár című kiállításáról)
ELNYOMÁSOK ÉS FELSZABADULÁSOK 30 Haraszthy Gyula: Halász Gábor és az Országos Széchényi Könyvtár. Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 1976/1977 (1976). 185-186. bits Mihálynak szóló levelében (1932. január 9.) megköszöni a tiszteletbeli díjat. Babits Mihálynéhoz címzett levelezőlapján esztergomi látogatását jelenti be Jékely Zoltán és Ortutay Gyula társaságában. A Babits-házaspárhoz fűződő barátságát fekete-fehér fotók is hirdették (Halász Gábor Babitsék esztergomi kertjében, baráti körben, 1934 nyarán; Halász Gábor, Hoffmann Edith, Hoffmann Mária, Rédey Tivadar, Babits Mihály nyugágyban). Kis ideig ugyan volt köztük nézeteltérés a Nyugatba szánt egyik Halász-írás miatt (1937-ben), de ezt rövid időn belül sikerült rendezni, s az író nem lépett ki a Nyugat folyóirat munkatársai közül. A BTM Kiscelli Múzeum Fényképtárából elkért Óbudát ábrázoló fotó az 1920- 1930-as évek idejéből származott. Szerb Antal gyakran emlegette az „óbudai remeteség”-et, célozva a Halász-család Selmec utca 25. szám alatti szegényes szoba-konyhás lakására. Őszinte és mély barátságuk (Sárközivel együtt) a Barabások szövetségével kezdődött, a párizsi ösztöndíjas úton folytatódott és a balfi halállal ért végett. Fitz József, az Országos Széchényi Könyvtár akkori főigazgatója mindent megtett, hogy a kiváló tudós életét megmentse. „Mindenki, aki szót váltott vele, szinte legendákat mesélt a fiatal könyvtáros tudásáról, széles körű műveltségéről. Babits mondta róla: ha valaki nem tud valamit, kérdezze meg Halász Gábort. Műveltségének egyik alapja nyelvtudása volt: az európai irodalmat nem fordítások útján, hanem eredetiben ismerte meg, élte át.”30 18 évig munkálkodott az Országos Széchényi Könyvtárban. Eleinte a Kézirattár munkatársa volt, tájékoztatott, kiállításokat szervezett, bibliográfiai feladatokat látott el, majd a Nyomtatványok Tárában is hasznosították tudását. Az 1936-ban induló nagy könyvtárreform egyik megvalósítója volt. Közben dolgozott a Napkelet kritikai rovatába is, cikkeket írt a Magyar Szemlébe, a Magyar Könyvszemlébe, a Protestáns Szemlébe, a Századokba, és sok más magyar vezető folyóiratba. Alapító tagja volt annak a „Hétfői Társaság” néven ismert szellemi szövetségnek, „mely a magyar és az európai 78
