Irodalmi Szemle, 2014
2014/11 - ELNYOMÁSOK ÉS FELSZABADULÁSOK - Ondrejčák Eszter: „A fekete fűben tücskök dala sír” (az Országos Széchényi Könyvtár ELTIPORVA - A vészkorszak és az Országos Széchényi Könyvtár című kiállításáról)
ELNYOMÁSOK ÉS FELSZABADULÁSOK 10 A Szövetséges nyugati hatalmak felhívása Budapest népéhez a németek elleni harc megkezdésének szükségességéről és a város bombázásának okáról. OL. BM. VII. rés. 1944-2-1019. Másolat. Köz. a Források Budapest múltjából c. sorozatban Szekeres József szerkesztő (Források Budapest történetéhez 1919-1945, III, Budapest, 1972. 537-538.). 11 Dr. Szabó Ferenc polg., Szolnok, 1944. máj. 11. 12 Budapest főváros polgármesterének, dr. Bódy Lászlónak 1944. máj. 12-i hirdetménye (224.156/ 1944-XI.) a m. kir. belügyminiszter 444/1944. - B. M. számú rendeleté alapján a megkülönböztető jelvény viselésére kötelezett zsidók számára kijelölte a VII. kerületben lévő egyes fürdők igénybevételének idejét. 13 Dr. Bódy L. polg. 1944. máj. 31- én 224.597/ 1944-XI. sz. hirdetménye megengedi, hogy a zsidók a megadott színházakban minden megszabott napon lévő első előadást látogathassák az 510/1944. B. M. sz. rend. alapján. 14 Dr. Hess Pál polg. 9763/1944. sz. hird., a Pest-Pilis-Solt-Kiskun várm. Alispánjának 18.948/1944. kig. sz. rend. értelmében az 194LXV. t. - c. alapján. Újpest, 1944. márc. 23. 15 Békéscsaba m. város polg. 3055/1944. ikt. sz. hirdetményének rendelkezése. 16 Az 8172/1944. sz. Csepel község elöljáróságától. Felhívás a zsidó kereskedőkhöz c. hirdetmény a m. kir. Kereskedelem és Közlekedésügyi Miniszter úr 50.500/1944. K. K. M. sz. rendelete alapján Csepel község területén minden zsidó kereskedő üzletének bezárását tette közé ápr. 22-én; illetve a m. kir. Közellátási Miniszter Úr 108.500/1944. sz. rendelete alapján számos hirdetmény született az élelmiszerek szabályozásáról. népéhez, és a németek elleni harc megindítását szorgalmazták.10 Az államapparátusban, kormánypártban és hadseregben végrehajtott tisztogatások folytán azonban a németek a maguk érdekei szerint tudták irányítani katonailag és gazdaságilag is az országot. A Gestapo és az Eichmann-különítmény irányításával Románia és Szlovákia után itt is sor került az Endlösungra. A magyar hatóságok - leginkább a csendőrség - segítségével az Eichmann-csoport (Баку László és Endre László nyilas államtitkárokkal) a zsidók gettóba tömörítésén és deportálásán dolgozott. Sorra jelentek meg a zsidók létfenntartását ellehetetlenítő rendeletek, melyekből párat a kiállításon is láthattunk. Figyelmet érdemel jelen esetben a 11.587/1944. számú Szolnok megyei polgármesteri hirdetmény, amely a sárga csillag viselésére kötelezett zsidók esetében, a gettóba való szállítás érdekében megszabta, hogy lakásaikat nem hagyhatják el, és a lakáson kívüli tartózkodást naponta csak reggel 7 órától 10 óráig engedélyezte.11 A további hirdetmények a fürdők használatától,12 színházi látogatásoktól13 kezdve kiterjedtek egészen a zsidók kitiltásáig a gyógyfürdőkből, gyógyintézetekből, üdülőhelyekről,'4 valamint minden nyilvános helyről.15 Hirdetmény szólt a zsidók tulajdonában lévő rádiókészülékek beszolgáltatásáról, az autótaxi- és bérautóipart űző zsidók bejelentési kötelezettségéről. Számos hirdetmény tette közhírré az élelmiszerek beszolgáltatását, az élelmiszerjegyek és fejadagok megszabását.16 Békéscsaba m. város polgármesterének, vitéz Jánossy Gyulának 3055/1944. iktatószámú hirdetménye (az 1610/1944. M. E. sz. rend. értelmében) arról tudósít, hogy a „zsidók ideiglenes elkülönítése megtörtént”. Ebben az évben Kolosváry-Borcsa Mihály sajtóügyi kormánybiztos felügyelete alá tartozott az időszaki sajtó engedélyezése, a könyvkiadás és a nyomdaipari ügyek is. Ő „ünnepélyes” keretek között június 15-én 447.627 beszolgáltatott mű (kb. 20-22 vagon könyv) megsemmisítését kezdte meg, az április 30-án megjelent 10.800/1944. M. E. számú rendelet értelmében (a magyar szellemi életnek a zsidó szerzők műveitől való megóvásáról). Elsőnek a Hét folyóirat megalapítójának, 72
