Irodalmi Szemle, 2014
2014/11 - ELNYOMÁSOK ÉS FELSZABADULÁSOK - Ondrejčák Eszter: „A fekete fűben tücskök dala sír” (az Országos Széchényi Könyvtár ELTIPORVA - A vészkorszak és az Országos Széchényi Könyvtár című kiállításáról)
ELNYOMÁSOK ÉS FELSZABADULÁSOK 6 Gróf Apponyi György, Bartók Béla, Bárczy István, Berda József, Berecz Sándor, Bernáth Aurél, Blaskó Mária, Bóka László, Csécsy Imre, Csók István, Darvas József, Erdős Jenő, Eszenyi Jenő, Győri Farkas Imre, Ferenczy Noémi, Féja Géza, Fodor József, Földessy Gyula, Földessyné Hermann Lula, Gáspár Zoltán, Hertelendy István, Horváth Béla, Pálóczy Horváth György, Kárpáti Aurél, Kernstok Károly, Kmetty János, Dernői Kocsis László, Kodály Zoltán, Kozma Erzsébet, Kun Zsigmond, Lovászy Márton, vitéz Makay Miklós, Márffy Ödön, Mátyás Ferenc, Mihályfi Ernő, Molnár Farkas, Molnár Kálmán, Móricz Zsigmond, Zugligeti Pintér József, Polner Ödön, Rab Gusztáv, Rados Gusztáv, Remenyik Zsigmond, Riedl Margit, Schöpflin Aladár, Simándy Pál, Somlay Artúr, Sup- ka Géza, Szabó Zoltán, Szakasits Árpád, Szász Zoltán, gróf Széchenyi György, Szimonidesz Lajos, Tersánszky J. Jenő, Tóth Aladár, Vaszary János, Vikár Béla, Vilt Tibor, Zilahy Lajos. 7 A kiállításon a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet gyűjteményéből elkért híradók felvételében ismerhettük meg a második világháború eseményeit. Az 1924-ben létrehozott Magyar Film Iroda egészen 1944 végéig készítette 10 perces híradóit a háborúról. Ezek a hírek viszont csak rövid tudósítást adtak a fronteseményekről, és nem is minden esetben bizonyulnak megbízható- aknak. 8 Babits Mihály müvei. Esszék, tanulmányok. 2. kötet. Szerk.: Belia György, Budapest, 1978, Szépirodalmi K. 406. elvének védelmében” tiltakoztak az első zsidótörvény életbe léptetése ellen. Az 59 nem zsidó aláíró nevével6 ellátott szöveget plakát formájában olvashattuk, a háborúban elhunyt írók neveinek felsorolása pedig a falon volt látható. 1933. május 10-én a Humboldt Egyetem előtt Joseph Goebbels propagandaminiszter beszéde után nemzetiszocialista diákok 20-25 ezer könyvet vetettek tűzbe, többek közt Brecht, Freud, Marx és Heinrich Mann műveit.7 Babits Mihály Könyvpropaganda és könyvégetés című, a Nyugatban (1933/10-11) közölt esszéjében élethűen vázolta fel ennek okait: ,,»A könyv hatalom«: mondja egy régi közmondás. Ez kifejezi a barbár nézőpontot, mely napjainkban ismét kezd uralkodni. A barbár lélek hatalmat lát a betűben. S azt lát benne, mindinkább csak azt, a mai lélek is: előnyt, propagandát, fegyvert, egyszóval hatalmat. Még jó ha nem varázshatalmat, mint az ősbarbárok. (...) A naív és félművelt antiszemita szemében a »zsidó« irodalom valami rejtelmes varázshálóhoz hasonlít, mely a szellemeket befonja és megbabonázza. A könyv tehát hatalom, szellemi fegyver vagy varázserő, amit lehetőleg ki kell venni az ellenfél kezéből, s monopolizálni, vagy máglyába gyűjteni és elégetni.”8 Magyarország megszállása után a németek itt is megkezdték a sajtó „gleichschaltolását”. 1944. március 22. és 25. között a belügyminiszter közreműködésével betiltották a nem „németbarát” folyóiratokat, köztük a Népszavát, a 8 Órai Újságot, a Magyar Nemzetet, az Újságot, az Esti Kurírt, a Mai Napot, a Független Magyarországot; és leváltották a Magyarország, a Pester Lloyd, az Esti Újság, a Friss Újság, az Új Nemzedék és a Pesti Hírlap főszerkesztőjét. Április 29-én a katonák megszállták az MTI és Magyar Rádió épületét, amit ettől kezdve a német propaganda eredményességének irányába állítottak be. A Sztójay-kormány Nárayt felmentette kötelezettségeinek teljesítése alól, majd az őt követő Lakatos-kormány dr. Hlatky Endrét nevezte ki vezetőnek. Később az irányítást dr. Hegedeős Kálmán kormánybiztosra és helyettesére, Michnay Ödönre bízták. A Magyar Távirati Iroda főszerkesztőjét, Zimmer 70
