Irodalmi Szemle, 2013

2013/10 - A TÉBOLYON INNEN ÉS TÚL - Darida Veronika: A színház: égő tébolyda (tanulmány)

A TÉBOLYON INNEN ÉS TÚL teoretikus megközelítését is köszönheti - kimondja róla a végleges diagnózist: gyógyíthatatlan őrült. Et­től kezdve, egyébként még hosszú élete jelentős részét elmegyógyintézetekben tölti, a kor legismertebb pszi­chiáterei (Binswanger, Ferenczy, Jung) kezelése alatt. Nizsinszkij Romola visszaemlékezéseinek egyik fáj­dalmas pillanata a Gyagilewel való későbbi találkozást örökíti meg: " Uo. 383. „Teltek az évek, s egyszer Párizsban Djagilev látogatott el hozzá: »Vaca, milyen lusta vagy. Gyere, szükségem van rád; fel kell, hogy lépj a kedvemért az Orosz Balett­ben.« De Vaszlav csak a fejét rázta. »Nem megy, mert őrült vagyok.«”11 A Nap már lement Jeles András misztériumjátékának címe Nietzsche Zarathustrájából vett idézet, már a cím is összeköti a két megőrülő művész alakját. Artaud-hoz pedig a célkitűzése köti a művet, hiszen egy valóban, szelle­mi értelemben kegyetlen színház vázlatát olvashatjuk benne. A kegyetlenség ugyanis Artaud-nál elsősorban tisztánlátást, a dolgokkal való szembenézés képességét, a hamis látszatokkal való leszámolást jelenti, mely ma­gában foglalja a „valóságba” vetett hit feladását is. Erre a megalkuvást, kompromisszumot, elmismásolást nem ismerő önfaggatásra egyedül az őrült képes. Jeles különös darabjának (mely, ahogy a címe is jelzi, egyszerre misztérium és játék) az értelmezése a rejtélyek - Nietzschét idézve a dionüszoszi misztériu­mok - megfejtéséhez hasonlatos: egy teljes mértékben soha nem teljesíthető, mégis egész lényünkben érintő kihívás elé állít minket. A szöveg - vagy ahogy szer­zője nevezi: a partitúra - két hasábra oszlik: az egyik egy áradó, megszakítatlan monológ, melynek egyet­len alanya és tárgya maga a szenvedő ember (Ecce Homo): Nizsinszkij. Ez a szöveg a Füzetekből összeál­lított, nagy erejű vallomás, melynek formája leginkább egy szabadversre emlékeztet. Már ennek a zeneisége is nyilvánvaló, azonban a szöveg mellett (mintegy kísé­rőszólamként, aláfestésként) megjelennek vendégszö­vegek: Sade-, Borowski-, Flavius- és Ézsaiás-idézetek 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom