Irodalmi Szemle, 2013

2013/9 - GICCS- ÉS TRASHKULTÚRA - Tóth Kinga: A disznók üzenete (tanulmány)

GICCS' ES TRASH KU ITU RA

6 Bán Zsófia: Szabadság, megeszem In: Mozgó Világ, online: http://mozgovilag.com/?p=2577

7 Hasonló értelmezés és társítás Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című művében, német nyelven a Frau-Sau metafora és rím (asszony-disznó). Hasonlóan társítja Oskar a hentes kiszemeltjét, Marianne-t a leölt és feldolgozott disznókkal, melyeket „ural”.

megtermékenyítenie, mely aktus eredményeképpen megszületik a kis disznófarkú Balatony Kálmán, a film középső fejezetének főhőse (a Fiú). Pálfi sistergő iróniával, fekete humorral s ugyanakkor végtelenül gyengéd empátiával (szeretettel) nyújtja a nézőknek a nyúlszá- jú, nyomorult kis Vendel figuráját, aki, mint a történet szerkezete szerinti »Atya«, képzelete megtermékenyítő erejével képes embert s az emberrel együtt egy másik, új világot teremteni. A film keserű, ám mégis szolidáris üzenete, hogy ez az új világ semmivel sem kevésbé nyomorult, mint az előző.”6

Véleményem szerint a disznó erotikus értelmezése kap teret újra, de nem a megszokott módon, hiszen itt egy leölt (megcsonkított) állat teteme adja az aktus „alapját”, és így halott állapotában örökíti magát tovább az emberen keresztül. Fontos a filmben az asszony és a disznó párhuzama is, Vendel többször képzeli a gazd- asszonyt a disznó helyébe, a disznót az asszony puhaságával, húsuk hasonlósága alapján (legalábbis Vendel elméjében-észlelésében) rokonítja, a csonkolt és szétnyitott disznó a széttárt combú, aktusra kész, befogadó és kitárulkozó nő metaforája

.7

A Taxidermia nő-disznó olvasatát fedezhetjük fel Nemes Z. Márió verseiben is.

Nemes Z. világában „egy általános törvény azonban megállapítható: semmi sem állandó, a megnevezések elhagyják az értelmezési mezsgyéiket, önállósulnak és roncsolódnak, egészében minden az egyetemes katasztrófa felé mozdul el.

A rend, a szabály, a logikai követhetőség, a ráis- merhetőség lehetősége teljesen ki van iktatva a versekből. Mintha egy hatalmas tükör összetörte után a szétszóródott üvegcserepekből néznénk Nemes Z. Márió »lelki« tájaira: sebek és daganatok, csomók és lágyrészek, absztrakt és gnóm figurák, valótlanságban játszódó valótlan cselekedetek és történések hevernek egymás mellett. Minden kijelentése egy valóságból kihasított és élesre fókuszált képet mutat, de a versekben található egymásutániságukat látszólag nem köti össze semmi, legfeljebb taszító pesszimiz22