Irodalmi Szemle, 2013
2013/9 - GICCS- ÉS TRASHKULTÚRA - Tóth Kinga: A disznók üzenete (tanulmány)
G l CC S- ES T RAS H KULTÚRA 4 Mohácsi Tamás: A Psyché szemiotikái, mítosztörténeti és eszmetörténeti elemzése. http://apertura . hu/2008/tel/mohácsi latot áraszt, egyfajta „öntudatlan létezést”3 személyesít meg, melyben kellemes, gyermeki és naiv (vagy elbu- tult, ostoba, de boldog!) állapotban szinte lebeg a tócsában az állat. Más szemszögből láttatja Weöres Sándor a malacot: A tündér című versében a malac szárnyakat kap (a tündér megigézi), és repül. A humoros-vicces hatás mellett az otrombaság, esetlenség groteszk bemutatása zajlik: a malac a tündér huncutságának, szigorúbban nézve gonosz játékának áldozatává válik. Nem mellőzhető a sorok erotikus tartalma sem, a játék, az incselkedés finoman, de jelzi a szexuális vonatkozást is. A disznó a szerelmi játék „játékszerévé” és/vagy nevetség tárgyává válik. Ugyanígy találkozhatunk Weöres Psychéjében is a szárnyas malaccal, melynek képi megformálása Bódy Gábor filmrendezőnek köszönhető. Mohácsi Tamás cikkében Weöres világának népi mélységeit fejti ki és hozza kapcsolatba Bódy Gábor filmvilágával: „Weöres ornamentális lírai személyessége a meseszerű fantasztikum képzeletvilágában találja meg tárgyainak, alakjainak, formáinak jellegzetes motívumait. Ez a motívumkészlet ráadásul nem az egyéni fantázia leleménye, hanem a kollektív mitologikus vagy népi képzeletvilágból merít. A verssorok szinte üvegszerű áttetszősége, a hangokká, hangzássá és ritmussá oldott nyelvi anyag lebegése, érzékivé vált könnyűsége, éterisége, nyitottsága és szabadsága a tulajdonképpeni lírai tartalom. [...] Az ornamentális lírai személyesség legfőbb esztétikai tartalma az érzéki felszabadítás. Ha a tárgyi mozzanatok mesei stilizáltságát, bizarrságát, groteszkségét kell érzékeltetni, a zenei képek mellett a metonimikus és metaforikus jelentésképeknek is jut bizonyos szerep. Találhatunk ilyen képet A tündér című versben: »szárnyat igéz a malacra«. Az »igézni« ige még ezt a groteszk képet is légiesíti, bájossá teszi, nyoma sincs benne igazi feszültségnek és disszonanciának. A lehetőség tündéri szabadságának birodalmában minden tisztává, derűssé, könnyűvé válik, az ornamentika világa elvarázsolt világ.”4 Bódy filmje feloldja a malac „megalázását”, valóban játékká és fantasztikus csodaélménnyé válik a kapocs, 20
