Irodalmi Szemle, 2013
2013/8 - A TITOKZATOS WEÖRES - Száz Pál: Elsüllyedt magyar drámák IV. Kilépés a létből (tanulmány)
A TITOKZATOS WEÖRES alapján mégis evidenciaként kezelhetjük, ahogy azt Weöres is tette. Az ünnepi forgatagban magányosan üldögélő Endymiont (aki elődeihez hasonlóan, mint a beteljesületlen szerelemtől szenvedő, melankolikus pásztor jelenik meg) megszólító szereplők szóba sem hozzák a szerelem témáját. Endymion és Luna megszólalásaiból pedig teljesen hiányzik az erotika. Weöres a misztikus költőkhöz (gondolhatunk itt például Keresztes Szent Jánosra, Luis de Góngorára, John Donne-ra vagy a szúfi költőkre) hasonlóan a szerelmi vágyat a lélek Isten iránti sóvárgásának metaforájaként használja szinte leplezetlenül, aminek értelmében a szerelmi egyesülés a lélek Istennel való egyesülésének, az orgazmus pedig az extázisnak feleltethető meg. 15 Uo. 107. 16 Uo. 112. 17 Uo. 109. '“Uo. 107. Uo. 108. 20 Uo. 109. 21 Uo. 108. 22 Uo. 111. A LÉT KETTŐS VILÁGA Két világot mutat be Weöres drámája: a profán emberi világot (pásztorok) és a szakrális istenit (Luna). Ezek alapján épül fel a darab eszmeisége. Amyntas és Phyllis a földi szerelmet képviselik, vágyaik földi vágyak: „lesz házunk, lesz becsületünk, majd szarvuknál ragadjuk a percek otromba barmait és táplálékul megöljük.” 15 Ennek ellentéteként olvasható Endymion vágya, aki Lunát akarja birtokolni: „jussom van rád, istenasz- szony”16 (II. kép) - és vele együtt az örökkévalót: „a nem-múló pillanattal egybekelni sietek”17 (I. kép). A földi és az égi világ oppozícióját írja le az „árnyak” szó, az éjszaka, valamint a fény (holdfény, sugár stb.) metaforikája. Míg Amyntas az éjszakát vallatja („Az éjszakát én is sokszor vallatom.”18), addig Endymion a sugarát várja („a nekem szánt sugarat nem akarom elszalasztani”19), ami azt jelzi, mikor indulhat el a szirtre egybekelni Lunával, a „nem-múló pillanattal”20. Lunát a kar „sugaras égi asszonyának nevezi21. Luna pedig „Fényemhez közelítő”-nek22 szólítja Endymiont, aki így mutatkozik be: „Az árnyak Endymionnak hívtak odalenn”23. A harmadik kép végén a völgyet („csordultig