Irodalmi Szemle, 2013
2013/8 - A TITOKZATOS WEÖRES - Benkő Krisztián: Kegyetlenség és orgiamisztérium (tanulmány)
melyben a görög drámaíró a Danaidák mítoszát, az Egyiptomban rokonházasságra kényszerített, de vőlegényük meggyilkolása után elmenekülő nők történetét dolgozta föl .13 E sorok szerzője talán nem árul el nagy titkot, ha felidézi, hogy Antonin Artaud művészi ízlésében jelentős szerepet tulajdonított a vérfertőzés és a szülőgyilkosság Oidipusztól eredeztethető témájának. Shelley A Cenci-ház című drámája, Matthew Lewis A szerzetes című regénye, Lucas van Leyden Lót lányai című festménye vagy John Ford Pity, She’s a Whore című színműve iránt egyaránt az keltette föl érdeklődését, hogy ösztön vezérelte lelki tartalmak nyilvánulnak meg bennük: az artaud-i „kegyetlenség” nem azonos a brutalitással, sokkal inkább egy „kaotikus élethajlam” kifejeződése.14 Lauro azonnal megbánja tettét és a felvilágosult értelem nevében lemond a „tisztító értelem haragjáéról: „ó mennyi terv és jószándék feszít: szelídíteni Libia durva népeit, erőszakos, harcos birodalmakat békére szorítani, elnyomottakat szabaddá vívni, ósdi rémeken, Octopusokon győzzön az értelem” (234.); de a virágünnepi karneválon polipjelmezben feltűnő, titokban maga is keresztény Drinus némi gnoszticiz- mussal keveri egybe a pogány rítusok és a keresztény hit tanításait: „Nekem hódol Silene. Engem imád az egész világ. Én vagyok a mindenség királya. Alattam forognak a tüzes gömbök, lábamhoz borulnak az angyalok. Nekem mindent szabad, én vagyok a törvény. Keresztre feszítve uralkodom, és szeplő nélkül nemzek fiat a koldus emberiségnek. Christus ego sum” (261). Az 1950-es évek közepe óta tevékeny „prinzendorfi aktivista”, Hermann Nitsch, akinek a művészetét minden bizonnyal Weöres Sándor is ismerte, az Orgia Misztérium Színház egyik manifesztumában hasonlóképpen széles hagyomány beépítésével dolgozta ki összetéveszt" Aiszkhülosz: Oltalomkeresök. In uő: Drámái. Ford.: Kerényi Grácia. Budapest, 1985, Európa. 95-140. " Részletesebben: Benkő Krisztián: A titok színházi) (Lewis és Artaud: A szerzetes). In uő: Bábok és automaták. Budapest, 2011, Napkút. 51-52.